Vers

T?n?dve néznek a köznapok bakái

Nincs er?m felmosni a világ folyosóit,kiszell?ztetni a régi, boldogszobákáporodott csendjét,lépcs?házak ólom-g?zeit.   Fényl?-fekete tócsák partjára állok,végül, utolszor.  Szorított öklökön körmök hószín félholdjai villannak néha:a pupillakörökben örök, sötét holdfogyatkozás.

Vers

Ok-okozat

  Hit. Pozitív gondolkodás, vezeklési technikák, fénybe öltözöl vécén ülve. A bolondokat mélyen tisztelik.   Szavak. Csúszós nyelű pörölykalapácsok, poklok pitvaráról suhint mérged. Az üvöltő világok megszületnek.   Jog. Kitűzöd, bejelented, kinyilvánítod, felvonulhatsz követelve Mindazt ami megillet téged?   Mibe [… Tovább]

Vers

Antillák

    Vegyél egy nagy levegőt, többit bízd a vízre, nyújtózkodj el széltiben, hosszában kiterjedj – tenger tart fönn, életed nem enged süllyedned,   valamennyi szakadék rája, barrakuda, ismeretlen mérgezők illesztve múltadba; hason, búvárszemüveg, látod, mitől félnél,   leveszed és [… Tovább]

Novella

Feljelentés

  Hogy mióta áhítozott már arra a kéthengeres “tuti bivalyra”, mire összeszedte rá a pénzt. Csak úgy mosolygott rá, huncut fényszórókkal, kacéran a kirakatból, teli hengerekből bömbölve, “Engem vegyél meg, ne azt a fekete dzsekire emlékeztető, csonkított egyhengeres kukát, aki [… Tovább]

Vers

Múltidéz?

álmokat vérzett az éjbe a fájásmarták a szívem – sírt az ég velem,a nincset könnyezve magamba öleltem (elillant mell?lemhiába kerestem) évekig azt hittemnem lesz már többé nyárrám csak telekrideg jégvilága vár,majd megjelent ?– tekintetében izzik napsugár (örök nyarat karoltkörém, enyém [… Tovább]

Vers

Harmónia

  mottó: múlt tompaság párnám mellett lelóg mint elalélt kézfej       Mint jó suhan át hátamon, ahogyan a kérdőjelekből kígyót formálsz. Mosolyoddal fogsz megöntözni, most elindulok. Hajnalhasadásba, hogy magammal nyugalomba gabalyodjak, az elképzelt jóga-játék eddig folyton lekörözött. Kinyújtott [… Tovább]

Elbeszélés

A FELTÉTELEZETT KÖNYVEK KÖNYVTÁRA

Szűk betonlépcső vezet a mélybe. Világítás nincs. Lehunyt szemmel, lépdelek. Ismerek minden lépcsőfokot, már annyiszor megjártam le és fel. Most mégis neki ütközök az ajtónak. A rozsdás zárban megnyikordul a kulcs. Belépek. A súlyos vasajtó döngve becsapódik mögöttem. Belülről ráfordítom [… Tovább]

Vers

Adós, fizess!

Egyre több ház falán a tábla: ELAD! 🙁 El kellett adnom a házam –Hazám, nem ily’ sorsra vágytam!Hitelbe hajszolt a kényszer,s most bankokat tömök ki pénzzel…——————————–>s most bankot tömök ki pénzzel ————————————————————————————->(Így  lesz az egész szakasz nyolcas) Legyen csak kövér [… Tovább]

Vers

Jövend?lés

Mosolyodhoz bújok,mint diderg? kismadár,melengetsz tenyeredben– itt otthonra leltem –Számoltam a perceket,hogy végre átöleljelek,jósolták szelíd jelek, jössz majd, és újra élhetek… ______________________________________________ Kedves Éva! Az a rövidke f?oldalra kevés. Naplóba javaslom… Üdv: Tibor    

Vers

Felhők fedezékéből fényre

                                                        Fölvont szemöldök magasából szürkébb                                                       a horizont. Ideje enyhíteni                                                       dogmák szigorán. Szaporázd inkább, ropd,                                                       mintsem hogy ősz hajszálakat szaporíts.                                                         Álnok a késztetés, mely vékony jégre                                                       visz. Hasznos, ha iránytűd agresszívabb                                                       nálad. A psziché intimebb tájain                                                       minden járható út hidakhoz vezet. [… Tovább]

Vers

Arcaim

                                              Arcaim                          Magamra nézni, és magamba, a tükröket magam elé tartva:   mutatják arcaim, álarcaim formáit; b?römbe égett ráncain utak megkövült lábnyomát,   réseit, ahogy az id? billen át kitárulkozásból lejtmenetbe,   az alkotás, a [… Tovább]

Vers

Nekem nincs torpanni békém

Nekem nincs torpanni békém, minden dombom mart, meredek. Soha nem hajlítnám magam, de vágyom, hogy legy?zzenek.   T?n?dve-tör?dve állok, partján rozsdaverte rétnek. Neked is szeretned kell, ha véletlen megszeretnélek.

Novella

Tolmácshiány

        Ott, ahol a Don kanyargósra váltott és a hadvezetés eldöntötte, hogy télen nem lesznek hadi cselekmények, az odarendelt, zömmel nyári felszerelésben kínlódókat, végleg odaragasztották, mint legyet a légypaoirhoz, mikor gépjárműveik összes motorját szervizre hazarendelték. Helyhez kötötté [… Tovább]

Fabula

Hogyan legyünk gótikus szerzők?

*     Végy egy egzotikus hangzású nevet, ha lehet, jelentéssel bíró, könnyen megfejthetőt! Keverj hozzá egy sorsot! Lehetőleg legyen benne minél több haláleset, gyász, szomorúság, elesettség, a társadalom peremére szorult léthelyzetekből fakadó betegség, szegénység, de olyan, hogy elolvasván még [… Tovább]