Vers

Holdfény mosoly

Holdfény mosoly száll a tájra, velünk marad éjszakára, hiába van rajtam paplan, aludni még nem akartam…   Nem is tudnék, elmém lázad, elbújnék, de megtalálnak. Zakatol a fogaskerék, elfáradtam, néha elég.   Mégis mennem kell az úton, túljutni a buktatókon. [… Tovább]

Vers

Lócálló

Népiesen szólok *   Szálkás dëszka jó lócának, Rëá csalom a rózsámat, Intëk, nízëk szëmeibe, Szúrjon belé, fenëkibe.   físzkelődik itt mellëttem, ejnye-bejnye kínyëlmetlen?   Mive szúrja fel-felállik, Ím ölëmbe belébúvik, Kínyelmës a combom szárja, Nem szúrja ott csak ëgy [… Tovább]

Egyéb

Üvegbeton

  Isten nyilván befogta szemem – azért merek annyi mindennek nekimenni, akár a cigány lova, amelyik „nem is vak az, hanem bátor” – ez lennék én; Aztán egy falfirka kérdi t?lem: – „Élt ön ma már?” Pedig én ma már [… Tovább]

Vers

Cáfolat

“Sanguis non fit aqua.”   Búzaként szökött szárba a nyár e föld még – színtiszta teremtés vizet fakaszt aszályra ősi vér kalászt nevel – parázsló kenyérré…    

Vers

elvont

  Gondolj bármit, ha kimondod mélyre hatolsz … – látod, értelme van minden napnak de te tombolsz, az ajtót magadra csukod s közben a sok gizgaz között illatról álmodnak a vasvirágok …

Vers

Csöpög?s

Jellegtelen klisékkelbombáznak szakadatlan.A mézescsuporról csöpög?ragacs émelyítiegyszer?ség kemencéjébensült kenyeremropogós héját,nyammogó bébiételléemészti.A paradicsomlevest sózom.Teámban is inkábbcitromtenger mossacukorsziget partját,s míg a tévé vévé,meg kellene próbálnivaló világban élni.

Vers

Ibolyás dal

    Csöppnyi virág az ibolya, nagy a bokra, erd?szélr?l, fák tövér?l nem vágy magas havasokra.   Tavasz múlik, futnak nyári, ?szi esték, feledhetetlen színe, mint babám szeme, nefelejcskék.  

Vers

zuhanyzol

*       pergő vízcseppek bőrödön melleid között apró patak hasadon gyöngyök futnak elvesznek combjaid között magamhoz vonlak és a harmat csókunkban megszárad ölellek – míg ránk virrad

Élménybeszámoló

Egy fürdős viszontagságai…

*     Ma különösen nyűgösen ébredtem. Óvatosan tapogatóztam, melyik lábammal tudok könnyebben leszállni — mit leszállni, lemászni — az ágyról. A művelet nagy nehezen sikerült is. Utána lefelé még meg kellett tennem tizennyolc lépcsőfokot. — Front van, babám! — [… Tovább]

Vers

Krumplicukor

  Nagy vígság volt benn, mint az öreg borban, meg vágyta is, hogy összedaraboljam, sok gibes-göbös, olcsó, szürkés-sárga, de örült, hogy a fogam marja-rágja, ha sokszor nem is, búcsúkon csodáltam, hogy árad-omlik íze szét a számban, még ma is látom, [… Tovább]

Vers

Az égen ércmadarak úsznak

Minden változik, csak az ?sz monotonitása, a tömbházak feszes-szürke sorfala t?nik megfoghatatlannak-öröknek. Mások lettek a sörhabos nevetések, beszakadt körmök sápadt félholdjai, máshogy ropognak a hátak, ha nehezet emeltek… A fák csigolyái ropoghattak így régi-nagy erd?kben, ahogy a városok bús férfiai [… Tovább]

Vers

Levegőt

  Nem tudok aludni, abban a hitben, néhány keresetlen szavamat lesed, repeta-sóhajokba csomagoltam többtucatnyi nyugodt alvást, és birkózni is tudok már a csenddel, folyton én nyerek, de ő megágyaz, leghőbb szeretőm lesz a gondolat, hogy bár messze vagy, ma is [… Tovább]