Vers

Magam

  Nézd, minden alakul, változik a téli táj. Ezen a színtelen reggelen fény lopódzik be az ablakon. A friss öröm  kísér  de a gyanú még lakótársam, makacsul, tenyerem alatt lapul. Csíp?d ritmusa er?t ad, könyörtelen kergetem az illanó, rosszindulatú átkokat. [… Tovább]

Vers

EL CAMINO

    Kérdésre kérdés – arra száz felelet jut –   kevés az értés               s kevés a szándék – a csakazértist járva –   a hit ajándék    

vegyes

a többi nem érdekel

valahogy csak kisétálok az ajtónbarna kérges b?rcip?metnyeli mohón az aszfalt az utcanyakig felületességbenahol mindenki pótolható és nincs egyetlen életen át tartókitört ablakok becsapott ajtónyelvek egymás torkában lefetyelnekkibuggyant gyönyörökben rothadó salak emberek öltöznek makulátlannakés minden pont a reped tükörrelszemben a görbe [… Tovább]

Vers

Éjjelente…

Elfutott az életem, Az id? telik felettem. Elmosódott árnyak, vágyak, Megsárgult tárgyak között Négy fal közé zárva, fekszem az ágyba, Id?nként úgy, mint aki már nem él. Szorongató emlékeimben kísér Az emberek süllyed? világában Rám tapadt emberi közöny. Felettem az [… Tovább]

Vers

berbécsező

* berbécsező   öröm a művészettel együtt lélegezni ostobát beszélnek kik zacskós cukrot szopnak   a zacskón keresztül   nem tudják süketek a művész mikor hegedül   arany szarvak díszes mosoly testtartásuk pöffedt berbécs bőg ordít hiszi ő az úr [… Tovább]

Élménybeszámoló

Thaiföld V.

A sziget, KO SAMET felé utazunk hangyák vonulását figyelve, igazi ázsiai piacon kapkodjuk a fejünket, izzadunk többféle szempontból egy rozoga, füstöt okádó hajón, szembenézünk érzelem nélküli arcokkal, látjuk; megállt az idő és engedünk a színek káprázatának. *       [… Tovább]

Portré

Bartos Zsuzsanna

Egy kis település életében nem sűrűn fordul elő, hogy festménykiállítást rendeznek. Főleg, hogy a művész a falu lakója! *     Nemrégiben egy ilyen eseményre kaptam meghívást, nem csoda, hogy nagy izgalommal készültem. Még az ünnepi megnyitó előtt körbejártam a [… Tovább]

Vers

Fission …

( fotó: Szabó Endre )   Az ősz rozsdás levelei ma az égig hullnak, hideg horizontba kapaszkodik érdes ujjaival. Köddé bomlanak a riadt felhők, résnyire megreped a fent, megmaradt világunk peremén fészket ágyaz a szerelem. Hajnalok szelíd zuhatagában örvénylik az [… Tovább]

Vers

Hideg, meztelen

Félve néztem a normálisokra,riasztó délután: tiszta-józan.Hideg, meztelen húsú az utca,szívtelenül is belesajogtam.   A hétköznapok bakái sírnak,sose lesz igazi ünnep belül.A tömbházak katonasort állnak,t?n?dve és tévedhetetlenül.  

Vers

Senkinek, soha…

…erőmről.       Te tizennégy napos lehettél drága kisfiam, én huszonkettő múltam – évben – kétezerben.   Aznap apáddal sokat titkolóztunk Ráróson, az erdő ölelte kis magánylakomban. Szentestre készülődve játszottunk közös jövőnkkel karöltve holtomiglant.   Titokban leosontam a lépcsőkön, [… Tovább]

Vers

A halottaim

  A halottaim   Akik többé nem érintik kezem és soha többé nem suttogják azt a nevet, melyet rám aggattak valamikor. Hol van már az a kor? Körbeölelte sok szomorú f?z, ellepte föld, befedte hó, felélte t?z és csak én [… Tovább]

Egyéb

Mi az id?? /elmélkedés/

    Mi az id??. /elmélkedés/                ..mondják, az id? /ma a tér-id?/ megfoghatatlan, nem megfejthet?,   mér?eszköze emberi konstrukció, idealizált, önkényes kapaszkodó, valami legyen, amit befogad az értelem; ciklicitáshoz igazodik… miért ne?: égitestek periodikus megjelenése, az évszakok váltakozása, [… Tovább]

Humor

Variációk egy témára

Omladék I. (Alanyi költ?)   A téglapor, mint lomha pára lebeg sorosom Déva vára felett, csüggedten várja a dermeszt? telet.     Omladék II. (Melodráma)   Ó mit tettem? Minden, mit idáig építettem, mint egy elrontott, romlott omlett, fejemre omlott, [… Tovább]

Élménybeszámoló

A koncert

          A fehér ing és nyakkendő már rég nem volt kötelező, csak elméletben. Csabesz azon a vasárnapon nyűgnek érezte a tenkei versenyt, mást sem csinált, mint az óráját nézte. A pályán szándékosan kihagyott ellenőrző pontokat, hogy [… Tovább]