Maretics Erika : Magam

 

Nézd, minden alakul,

változik a téli táj.

Ezen a színtelen reggelen

fény lopódzik be az ablakon.

A friss öröm 

kísér 

de a gyanú még lakótársam,

makacsul, tenyerem alatt lapul.

Csíp?d ritmusa er?t ad,

könyörtelen kergetem

az illanó, rosszindulatú

átkokat.

Nézz meg jól,

bennem minden változik, 

 szememben a barna színhez

arany pontok vegyülnek.

Mosoly-bársony ömlik

testemre, hozzád bújok,

kérlek,

védj meg békétlen

önmagamtól.



 

Legutóbb szerkesztette - Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 203 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.