Thököly Vajk : berbécsező

*

berbécsező

 

öröm a művészettel együtt lélegezni

ostobát beszélnek

kik zacskós cukrot szopnak

 

a zacskón keresztül

 

nem tudják

süketek

a művész mikor hegedül

 

arany szarvak díszes mosoly

testtartásuk pöffedt berbécs

bőg ordít hiszi ő az úr

 

s ki szegényebb a gazdag juhnál

azt hiszik a földbe túr

 

büszkék saját

hányásukra

körbetáncolják

a gyomort

 

belőle szép ettől férfi

boldogságuk nekem nyomor

 

s ki bolond mint a többi

vagy mint én

hegedül vagy dalon ül

 

fűben porban

mindegy hol van

 

lent a művész küszöbén

szarany nincs

csak élet

be érzem illatát

 

fújja szét a magyar szél

sok pöffedt berbécs testszagát

 

 

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk