Marthi Anna : kaján fejek

szelídülj vissza
hogy visszaszelídülhessek
nem számít ha
rusnya vagyok

ha szerelmem s mire
leírnám elfelejtettem

pedig amiatt ébredtem
és miatta simogatom
halkan a billenty?zetet

ebben még semmi
irodalmi
dudás sanyi alszik
remélem

táskák értem is
értem is tehetted ezt
ne lófrálj

éj idején
könnyben szeretsz
nappal könyvb?l
keresel

de hol leszek akkor
viszem irodalommentes söríz? leheletemet
messze

hogy feledhetem el
hogy fejekkel együtt is
szeretlek

Anna, priviben hosszasan megmagyarázva…

Legutóbbi módosítás: 2011.11.18. @ 10:32 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1339 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak