Nap: 2011.01.10.

Mese

Állatfrizurák hölgyeknek

2011.01.10. B.Tóth Klári 0

Version:1.0 StartHTML:0000000285 EndHTML:0000004938 StartFragment:0000002557 EndFragment:0000004902 SourceURL:file://localhost/Volumes/%C3%BAj%20maci/Documents/Saj%C3%A1t%20%C3%ADr%C3%A1sok/saj%C3%A1t%20versek/Gyerekversek/%C3%81llatfrizur%C3%A1k%20h%C3%B6lgyeknek%20%C3%BAj.doc @font-face { font-family: “Times New Roman”; }p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal { margin: 0cm 0cm 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: “Times New Roman”; }table.MsoNormalTable { font-size: 10pt; font-family: “Times New Roman”; }div.Section1 { page: Section1; }   [… Tovább]

Vers

Teleim

2011.01.10. Petz György 10

Virgilia PiÃ?±ón képe   Kiskoromban nagy szemem volt, Nagykoromban kis szemem van. Látnivaló sincs már annyi. * Elhallgattak, mikor jöttem, Nicht vor – mondották – den Kindern; Nincs már titkuk. ?k sincsenek. * Megcsókoltak – úgy szerettek; Azt hittem, hogy [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Futni a semmibe

2011.01.10. Ács RIchárd 0

Szétszakadnak a gondolatok.Futni a semmibe.—-azért szakadnak szét, hogy fussanak a semmibe ?Bezárnak kicsinyes emberekszabálykönyveibe.———és hol van itt az ok-okozat összefüggés? És kik zárnak be?   —-   Richárd, gondolatfuttatásnak remek, de vershez kevés. Az irodalmi hangulat megáll az els? sornál. [… Tovább]

Vers

Este

2011.01.10. Horváth Melinda 13

Láttam közelről a nap ráncait, és szelídültek hozzám gyűlölt közhelyek,  s volt pillantás, ami bearanyozott,  mert simogattam születő reményt. Jártam mezítláb csiklandozó homokon,  de szegődött hozzám csúf, göröngyös út is. Hívtál és vártál, hát itt vagyok.   Takarj be, kérlek [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Simogatás

2011.01.10. Kéri Dorina Beáta 0

  Szívem dübögését—-  ezt a dübögést inkább hangfalak, mélynyomók teszik, lakótelepi jó szomszédok, vagyis bármi, de a szív ne dübögjön. Dobogjon, lüktessen, verjen, pulzáljon. tenyeredbe hajtom, öleled nyugtalanságoms elolvad ajkadon.Csitító suttogásod elbágyadva hallgatom. S míg szarkalábad néz, s nevet,—szarkaláb nem néz, [… Tovább]

Vers

rajzolt hangok #1

2011.01.10. Szendrői Csaba 4

    már az sem ijeszt, ahogy álmodom: hatalmas tükör el?tt, a mellkasodra n?tt vágást magányosan varrogatod, mint tébolyult kapitány a megtépázott vitorlát,   már az sem ijeszt meg mikor új hajlatok felé indul a könny, hogy a szerelem perverzió; [… Tovább]

Vers

ragyogj

2011.01.10. Thököly Vajk 8

*         Láttalak, te szél voltál és szempillámba kapaszkodva elkaptál,  hallottalak, ép ágakon játszottál, s körülöttem a napfényben táncoltál. Szagoltam illatod, a térben lebegtél, akár a nyári zápor után a rózsa, mely újra él.          [… Tovább]

Novella

A keresztelő

2011.01.10. Csillag Endre 13

A II. világháború után kitelepítettek népmesei hőssé vált hazatérőire emlékezem.     Langyos, tavaszi éjszaka ereszkedett a tájra, amikor ifjabb Lohmann Pál kétökrös szekere a perényi határban, valahol átdülöngélte a magyar-csehszlovák határt, toronyirányban, Hidasnémeti felé. Úttalan utakon döcögött az erdőkön [… Tovább]

Vers

Valahol

2011.01.10. Csillag Tamás 13

Kurta nappalokra hulló,ólmos, tiszta csend a tél.Minden tárgynál némább vagyok.– régebben többet nevettél – Anyám könnyeit sírom, tudván:a rendszer elmarta apámat.Komoly kisfiúként takaromsírásra remeg? számat. Keveset alszom, belül eza férfikönny mar, mint az alkohol.– magad el?tt ?szinte lehetsz – Szobám [… Tovább]

Novella

Idegenvezető

2011.01.10. Boér Péter Pál 36

    – Édes Vilmám, emlékszel amikor 65 éve, itt ebben a parkban kértem meg a kezedet? – Lehet azt elfelejteni egyetlenem? Most is lángba borul a szívem, ha visszagondolok. Annyi minden megváltozott, fel sem ismerném az akkori szememmel a [… Tovább]

Novella

Hazafelé III/III.

2011.01.10. jager_ luca 17

háromrészes sorozat 2010 októberéb?l, befejez? rész.   Tíz év telt el. Id?nként járok a 44-es úton, de a narancssárga ruhás n?t többé nem láttam. Most mégis eszembe jutott: talán a korai kelés és hosszú autózás miatt. Talán a november, a [… Tovább]

Novella

Város széli pad

2011.01.10. Kiss Mira 3

    A város szélén egy kopott pad állt. Zöld színe csak emlékeiben látszódott. Id?nként, aki épp arra tévedt megpihent rajta. Néhány napja azonban állandó gazdája akadt a padnak. Egy nagydarab, mackós járású, lomha mozgású, furcsa szerzet. Hosszú ápolatlan haja [… Tovább]

Egyéb

Feledés

2011.01.10. Berta Gyula 6

  Egyszer?nek t?nt, habár legutóbb, még diákként (harminc évvel ezel?tt, talán) játszott hasonlót. A reflexei még jók voltak. Az id? csak a kezén hagyott nyomokat – gondolta. Csuklóján a fém óraszíj okozott kis elszennyez?dést, mely nap, mint nap kiújult. Magában [… Tovább]

Humor

Emlék Hamburgból

2011.01.10. Avi Ben Giora. 8

*     Elérkezett a nyár, a vakáció ideje. Éppen a harmadik gimit fejeztük be, és a legtöbben az osztályunkból persze, végre megkaphattuk szüleinktől azt a lehetőséget, hogy önállóan utazhassunk. Mindenki lázasan készülődött. Na persze azokban az időkben korlátozottak voltak [… Tovább]

Egyéb

A nagy üzlet – IV.

2011.01.10. Józsa Mara 15

Komédia két felvonásban, négy képben, /Játszódik a rendszerváltozás kezdetén – sajnos, aktuálisabb, mint valaha./ * 2. kép     Szín: ugyanaz, de a virágok között ismét ott a karácsonyfa.   Amikor a függöny felmegy, Kuti egy fotelban ül, újságot olvas. [… Tovább]

Vers

A Vak Ember

2011.01.10. Kiss Mira 0

A vak nem kérdezett, botjával kopogtatta    a járdát s várt.Üres szemgödreivel bámult, érzéseivel küszködött,hallgatta a padon ül?ket,   majd elindult lassan,   botjára görnyedve,   könnyeit nyelve, mely      fájó lelkét mosta.       Id?nként megállt,    nagyot sóhajtva nézett szét,     két [… Tovább]

Vers

Szám-vetés

2011.01.10. Radnai István 0

keressük hová ejtett és rejtett a lét   Mottó: “Vagy halhatatlanságba veszve tévelygünk, és ordítva dörgöl?dünk a csend ette temet?k nyálkás sírk? maradványaihoz?”Léber Mariann: Zsákmányállat még járjuk az utca kövezetéta múltat látjuk s benne magunkatkeressük hová ejtett és rejtett a [… Tovább]

Vers

Téli Balaton

2011.01.10. Kiss Mira 0

A táj fehér köpenybe öltözött. A zúzmara a ködt?l csepeg? fával összeköltözött, a Föld az éggel összeért, s közöttük s?r?, szürke ködben úszó part mint egy szelet kenyér ott lebegett. Hatalmas jégtáblák alkottak különböz? formákat, s fehér márványként ragyogták be [… Tovább]