Novella

Testvérek

*     Körbeállták. Csak nézték. Maguk sem hittek a szemüknek. Amit láttak, döbbenetes volt. — Ti öltétek meg! — kiáltott egy hang. — Ti öltétek meg! — egyre közelebbről hallatszott. A hang felé fordultak. Az utca túloldalán lélekszakadva rohant [… Tovább]

Vers

Leszek…

    Elhagyom a várost.Elmegyek messze vidékre.Leszek tehénnek pásztora,földnek kapája,fának virágja,mez?nek búzája,gyermeknek anyja,sorsnak cselédje, így megyek egymagam végzetem elébe.        

Novella

Jótett helyébe…

…talán mégis? *   Kedves Papa!   Ne haragudjon, hogy csak most írok és ezzel is csak mentegetőzni akarok. Nem tudtam magamat szabaddá tenni Karácsonyra a munkám miatt. A család is sajnos nélkülem ünnepel. Tudja Papa, a mai világban, ha [… Tovább]

Novella

Kincs ő!

    Alajos a felrobbantás lelkes hívévé vált, nem hiába skandálta kicsi és nagy: “ Mobra Super drága kincs, jó ha van, de jobb ha nincs”. Ő nem tanult a versikéből és vett egyet magának. Olyan szépen csillogott, mikor lezsírozottan [… Tovább]

Novella

Az elátkozott ház

  A ház most üresen, elhagyatottan áll. Egykor nevetést?l volt hangos. Most éjszakánként csak a holt lelkek muzsikája szól. Az els? tulajdonos meger?szakolta lányát s tette után felakasztotta magát, az alsó teakonyha bels? gerendájára. Miután eladták a házat, anya és [… Tovább]

Vers

Madárló fa

    hajtásaid zsenge-zöldek, de én életfasor sétányodon ballagok, kurta séta, mégis elérem a fákon: madárló ének, ez csivitelés a létnek, gömbölyűvé begyesedő érzet, a természet oxigénben megfüröszt, ágaskodón nyújtózol, életerőt hozol, kavicsokat gurítasz, lehajlok, felveszem, ráncaikon elidőznek az ujjak, [… Tovább]

Vers

Decemberi hajnal

Kékesszürke égbolt őrzi a sötétet,a lámpák sem égnek már,e hajnali homályban vakon-botorkálva nézem hova lépek.Csoszogás a jégen, levegő bent reked,küzdve, dermedve feszülöka télnek, s kieresztem a levegőt,mikor a megállóba érek.Keleten mintha angyalkézsimította volna végig az égaljátrózsaszín selyemmel – csak ámulok [… Tovább]

Vers

melletted

talán szemhéjad mögött most is engem álmodsz         talánszemhéjad mögöttmost is engem álmodszérintesz mintha ébren lennélhallom halk szuszogásodcsendbenmagamba szívom illatodvigyázvafel ne ébresszen a pillanatörökre magamba égetemmind azt mite vagy..        

Vers

Lufibohóc varázslata

    A napsugár körbetáncol, pöttyös ruhádon megpihen, csodálja angyalmosolyod, gyermeki lényeddel üzen.   Pici lány, hópehely lelked oly tiszta, szép, érintetlen, mint puha tollú hattyú parányi tenyeredben.   Lufibohóc elvarázsolt, szemkápráztató ámulat: -piros orrú fura figura- gyermekszíved titkot kutat. [… Tovább]