Mese

Kutyabánat

Azt a kutya – mája, szemtelen kutyája, bejött a szobába… Juhász MagdaKUTYABÁNAT   Azt a kutya-mája,szemtelen kutyájabejött a szobába!Kutyáját a gazdaösszeteremtette.Bánta már a kutya,hogy ezt miért tette.Lehajtotta fejét,a füle is lógott,hogy mindenki lássa,röstelli a dolgot.Elnevette magátezen már a gazda, ,bánatos [… Tovább]

Vers

Merítő

fotó: saját 😉      Csapdába zuhan a tarka látszat, fáradt kényszer vesz körül, drapériának hitt porfogó mögött a szüntelen csend tolmácsa örül. A vágy,  mint kiürült mondanivaló, hallgat… földszagú lelkemre telepszik a hűséges harmat, egy-egy szín magánya. Az idő [… Tovább]

Vers

Mi változott

bár szerveim majdnem épek saját rácsaim közül nézem a világot mint kiságyból gyermekként                                         a tér törpe házakból állott amelyek óriások míg fiatal voltam tudtam hogy mit ér   kilátni          most saját külön börtönömben egy új rendszer foglya vagyok [… Tovább]

Vers

Hívatlan vendég

-saját fotó- * Feléd int a fehérre teremtett téli világ, – visszaintesz -, fázósan ölelkeznek a fák.   Esténként meglátogat egy rég elrejtett dallam, topog álom-ablakodban, – időzik -,  félve bekopog, hívatlan vendéged füled mögé kucorog.   Már szívedben lüktet, [… Tovább]

Vers

Meditáció 11

Amikor felsír egy új élet,…..   Amikor felsír egy új élet, s élni tanul, ki figyeli ilyenkor a Halált, ki csontos kezével az órához nyúl, s elindít egy új visszaszámolást. Mert minden születés, halál is egyben. Csak kérdés, hol, mikor s [… Tovább]

Vers

Szerelem volt

  Befont hajtincs volt loboncos idő ahogy elnyúlt visszacsókolt a Nap szétomlott testünk mint a kőszirt ő csillagpor lett én meg égő salak   Szerelem volt ma is éltet az hogy belém szépült s vulkántűz fénye lettem velem járt a [… Tovább]

Egyéb

REMÉNYELŐLEG

  “A költészet úgy tűnt fel előtte, mint valami külön magasabb birodalom, egy új síkja a létnek, amelyben a szavak varázslata billenhet csak át.” /Babits M.)   Odatelepszik az ablakok elé füzetében fehér lapokkal hittel meggyőződéssel az álom és ébrenlét [… Tovább]

Vers

Álmaid

minden álmod átszöviaz elképzelt élethol kolduskéntsem lennénksohasem szegények gyermek voltál tág szemmelnézted arcomhányszor égettetarkóm kitartólázas tekinteted míg kóborló kedvem kísért az életentitkon mindigott voltál nekemeltemetett fáradtangyalszárnyasrégi szerelem éjszaka még úgy ölelsz mint régenajándék csókok titkos kísérletekhogy a valótól távolegy úton [… Tovább]

Vers

Létem a tűz…

  Létem a tűz, a csend – gyertya éghet így – . Kanóc, ha sercen jelzi, hogy vagyok, szobád sötétjében, sarokban felejtve, üres asztallapok alatt, porosan, de égve fényezem utadat…   Néha padláson tűrök sarokban állást, ott felejtesz… Pókoknak fénylek, [… Tovább]

Vers

Szemiramisz menekülése

Kegyetlen b?völt, taszít z?rzavarba, s a férfiasság jelét nem alkuvó becstelenség erején zavarba ejti.   Lemeztelenít az alaposság. A gy?ztes elhull veled a veszedelem nászágyán. Nincs, kit magadhoz emelj, a hadviselés szomját oltani nem tudod.   S ha több áldozat [… Tovább]

Egyéb

Frakknélküliségből

        A bolyongó bélyeggyűjtők nem hivatalos, sivár társaságának tagságát elnyerni dicsőség számba megy. Különcök ők, külön társaságba tömörülve mellőzik a bélyeggyűjtők szabvány-hétköznapi, zamatmentes, égetően unalmas klubját. Ők, bolyongók, elvetik a merev klubszabályok egymásra zsúfolását és csak gyűjtenek [… Tovább]

Novella

Integetésre várva…

…     Az ablakhoz lépett. Lassan, óvatosan húzta el a függönyt. Mintha szégyellte volna, hogy meglátják az emberek. A hófehér faliórát figyelte percenként, tudta, hogy jönnie kell már, ilyenkor szokott hazaérni a szemközti házban lakó asszony. Közelebb húzta az [… Tovább]

Egyéb

szaladnék Hozzád

elengedő szép üzenet   … hisz végre ideért a jelen újra, végre szembe jön, megpihen vállamon, hajló hátamon megülve ihletel velem, és görnyedő ültömben maradásunk várja a jógapózt, várja a meditációt, ott, igen, ott talizunk, mondom, bárcsak Te is odaérnél, [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők – Epilógus

Noémi lelki Maelströmbe kerül…       Epilógus   Szombaton korán reggel csengetésre ébredt. Hallotta, amint édesapja morgolódva ment ajtót nyitni. Majd megismerte Emese hangját. – Noémihez jöttem – s be is nyitott a szobájába. – Öltözz! – adta ki [… Tovább]

Vers

Anna

akarom fogni két kezed végre szívemből ölelhesselek     akarom  fogni két kezed végre szívemből ölelhesselek érezzem a babaillatod lássam rajtad nőttél egy nagyot hallani a kacagást mi a kicsi szádból dalolás szeretlek egyre jobban téged apát holtomiglan