Szulimán Eleonóra : Hívatlan vendég

Nyomtatás

Feléd int a fehérre

teremtett téli világ,

– visszaintesz -,

fázósan ölelkeznek a fák.

Esténként meglátogat

egy rég elrejtett dallam,

topog álom-ablakodban,

– időzik -,

 félve bekopog,

hívatlan vendéged

füled mögé kucorog.

Már szívedben lüktet,

lehunyt pilláid alatt

egész éjjel vigyázza

szunnyadó vágyadat.