Vers

Szunnyadó

Az éj benéz az ablakon, falakra árnyat mázol, az ágy alatt guggol a csend – egy bagoly huhog távol – Maréknyi ébrenlétemet sóhajtva, orvul lopja, a homály gyorsan eltemet, begubbaszt a sarokba. Úgy pergeti a perceket id?m, mint ?rült rokka, [… Tovább]

Vers

Decemberi hajnal

  Kékesszürke égbolt ?rzi a sötétet, a lámpák sem égnek már,                                                          e hajnali sötétben vakon—nem szép, hogy egymás után jön a sötét. Az egyik sötét helyett esetleg valami más? botorkálva nézem, hova lépek. Csoszogás a jégen, leveg? bent reked, küzdve, [… Tovább]

Vers

Felélt jövő

látom éveket élt ujjaid ahogy formázzák az életet kimérten határozott mozdulattal vésed a jövőt megfontoltan fáradhatatlanul hasítod kérgét a fának pillanatra rám mosolyogsz s merülsz tovább  az ismeretlen világba szememmel körbejárlak ezerszer meghittség ül szívemre meggyötört testem elönti az otthon [… Tovább]

Vers

Bels? harc

      Ha már zártak a rúzsos ajkak, s dobtam rá könnyes,fényes koszorút,mit hámozzon még jobban le a kín,bánatkés rajtam még, sose csorbult.Horpadt a hold,tekintetem húzzaés födél is az,míg bódultana csillagszórós égbolt sötét leplét léhán ledobja.  Mit érek így,félig kiszökött [… Tovább]

Vers

Nem kérdezek semmit

Nem kérdezek semmit, – mit is mondhatnál -, hisz gyolcsból szőtt szólepled az álca. Ellobbant tarlótűz hamva a nyár, avarba hullt álmaink románca.   A kérdéseket se magyarázom. Önző vagyok, hogy boldogabbnak láss magadnál, akkor is, ha megalázol s elemészti szívem [… Tovább]

Nincs kép
vegyes

Dévénynél

Én nem tudom mi fáj, de úgy sajog a gondolattól a szívem, hogy itt vagyok. Dévénynél   Én nem tudom mi fáj, de úgy sajog a gondolattól a szívem, hogy itt vagyok. Itt állok egy rom tetején, ———zavaró az “itt” [… Tovább]

Vers

ködsziréna-vers

(paródia)   minden írásom vallomás, és innét – oda mutat át, megszólítja a holtakat, kijelöli határimat; sziréna ködben: ütközést kerülni, magamban jobban el sose merülni; menni el?re is, nem lefele csupán magam-merülni; bója az írás, ingatag; olvasó, adj neki bázist, [… Tovább]

Vers

Tudat

hiányok kútja egyre mélyül? üresség a múlt akár az év elnyelte egy darabjáthiányok kútja egyre mélyül? ürességhasad a szívet megfacsarvaaki itt a felszínen marad azt hiszi él még

Vers

Kevés szóval

Hallgatag Még nem mordul mikor támad. Szirmát nyitja, illat árad. Ha csikordul, hagyd a zárat. Szemem mélyén a varázslat. * Beletörődve Tollát tépi egy szelíd madár. Filmünk lefut, szakadt szalag. A lélek lázad még, elnyűtt inge testem. Pergő homokba rajzoltalak. [… Tovább]

Vers

Hiány helyett

“ó, Sanyi bátyám, már itt a jelen, csak higgyem is!”         … hogy jó-e fájni a tisztára könnyezett múltat? Nem lehet rosszabb, mert szebb az a valaha voltnál, kitelik mint a kútból kimert tiszta ízű víz, csak [… Tovább]

Vers

Vadtánc

    Vadat, s halat, miszem- szájnak jó falat,kívántam vadul a bel?ledfeltör? vadat, ahogy egyvadállat ölel, csókol süvölt, miközben vadtáncátejti a prémjei alatt.

Vers

Rejt?zköd?

Pillantásodba rejtettem magam, ott kuporgok békében hangtalan.  Kinyújtom lassan rezzen? kezem – talán mosolyod is elérhetem! Ha arcodon simul szelíd öröm, az úrrá lesz minden fagyon, ködön. Ha kézen fog a vágy és táncba hív, perg? ritmust dobol hozzá a [… Tovább]

Vers

A tizenegyedik parancsolat

Uram, te bennem vétkezel Uram, ha vagy, egy az Isten, Igen, lehet, én kétkedem, És tamáskodom, Tudom, érzem is, ilyenkor, Uram mindebben vétkezem.   Uram, én faragok szobrot, Bálványt, írok, művészkedem, Festek képeket, Imádom is némelyiket, Uram, ekkor is vétkezem? [… Tovább]

Vers

Utolsó utáni dal…

Szomorúan dúdolok egy nótát… Éjben fogant hajnali fuvallat,rózsára sírja harmat könnyeit,lelkem szakadó fonalára f?zöm,emlékeim törékeny gyöngyeit. Nézd itt állok a hajnal kapujában,szememben álmok emlékeivel,együtt sírok a hervadó virággal,kétségeimre senki nem felel. Hiába minden, nem jön erre senki,magam vagyok, csak bénán [… Tovább]