Serfőző Attila : Merítő

fotó: saját 😉

 

 

 Csapdába zuhan

a tarka látszat,

fáradt kényszer vesz körül,

drapériának hitt porfogó

mögött a szüntelen csend

tolmácsa örül.

A vágy,

 mint kiürült mondanivaló,

hallgat…

földszagú lelkemre

telepszik a hűséges harmat,

egy-egy szín magánya.

Az idő bennem lohol,

fukar kérge  habozik,

majd összeomol,

míg a tükrök mezítelen síkjára

fénytelen álmom öltözik.

_

Ekkor sarkokig ragyog,

meztelen pupillákkal büntetve

zizeg az anyag

– eloldalog a skatulya –

megvagy, megtaláltalak.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.01.02. @ 19:54 :: Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 519 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.