Seres László : Szerelem volt

 

Befont hajtincs volt

loboncos idő

ahogy elnyúlt

visszacsókolt a Nap

szétomlott testünk

mint a kőszirt

ő csillagpor lett

én meg égő salak

 

Szerelem volt

ma is éltet

az hogy belém szépült

s vulkántűz fénye lettem

velem járt a mennyben

az az asszony

és szeretett

 meg se érdemeltem

Legutóbb szerkesztette - Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.