Média

Holdaló

* (meghallgatom) Együtt táncolok a fákkal, tűzben, ím lángokban állva, megbarnult, rongyos földköpenyt, magamon, vállamra hányva, és dúdolva, motyogva, felkiáltva, odakint a szélben szállva, a Holdat hívogatom.   ő jön, s tányérból, tányérba megy, a mozdulatlansága szeretőm, csak ezüstös csillogás [… Tovább]

Vers

Hiányzol

Hiányzol, mondta a gyermek, és te azonnal elfeledted, merre jártál, és miféle dolgod lehetett; mert tudtad, nagyobb a labirint benne, semhogy megmagyarázhasd, miért voltál távol, amíg ?, – ki tudja -, hova lehetett. No ezt kéne, megbeszélni, ahogy feln? az [… Tovább]

Humor

Reinkarnáció

    ha előző életemben agglegény lehettem súlyos dohmérgezésben befejezhettem miután kiolvastam könyvtárszobám minden egyes darabját   most lány vagyok, asszonynak álcázva tudásom nem több mint emlékek lánca szépséget elherdálni kész férfi-kínt okozva ezer és…

Vers

Biciklivázon viszem az id?t…

Biciklivázon viszem az id?t, a plakátok mögött dohos a csend. Dolgozni busszal járok, mennyi arc… Mégis közöny virágzik idebent.   Plasztiküveg mögött a távolság tükör, nem lehet elbújni benne. Keresem a  vánkost, hova forintos lelkem hazamehetne.

Novella

Rozika

  Ha a város fel?l érkezünk az utcánkba, jobb oldalon a negyedik ház a miénk. A túloldalon, az els? Rozikáéké. Az ablakban állva, kényelmesen odalátok. Itt nem csak a közvetlen mellettünk lakókat, szomszédunknak tekintjük az utca összes lakóját. Ha találkozunk, [… Tovább]

Elbeszélés

Éltek – éltek?

  „Uram, ne engedd, hogy h?tlen legyek a világossághoz, melyet szívemben gyújtottál, csak azért, mert talán mások szívében kialudt… Én világítani szeretnék.”     Egy villanegyed legszebb részén lakott. A város felett, ahol az újgazdagok építették fel több milliót ér? [… Tovább]

Vers

Csendes áhítatban

Anyám megfáradt karjait ölébe ejtve, csendes áhítatban üldögél a virágoskertben. Reszket? ujjai között rózsafüzért morzsol. Imádkozik, vagy csak úgy sorolja bánatát az Úrnak, megtört szeméb?l gyémántcseppek hullnak.  

Egyéb

ne hidd el, én nem akarom

csak érzések, amelyek most bennem élnek… csak amelyeket nem értek… átlátszó falakontiszta álmokkrisztálytiszta fényben …félek… csillagok ragyognakkoromfekete égenéjjeli holdvilágárnyéktáncot jár a széllel ne gyújts gyertyátcsak ujjaiddal lássa fényben nem találsz ne mondd meg mikorne mondd meg merre …nyitott kapun ne [… Tovább]

Novella

Őszi szonett

*       Megtapasztalta a magány, semmihez sem fogható nagyszerű érzését. Magányosan feküdt le ugyan, de így is kelt, s az ébredés utáni első nyújtózások mindegyike arról beszélt: egyedül lenni jó! Nem kell alkalmazkodni; helyet, ételt, italt mással megosztani, [… Tovább]

Vers

Szemedben iszonyat

*   Alattam a mélység nyílik, a zuhanás hangja tép belém, kezed értem nyúl, kapaszkodok, de a hazugságoktól síkos fogáson kezem megcsúszik, még gúnnyal utánam nézel, szemedben iszonyat, s némi sajnálat, letérdelsz, keresztet vetsz, aztán ruhád leporolod, emlékeid lelkedből kivetve [… Tovább]

Vers

Törölve

    A lépcsőházban mamaszoba szag volt reggel, megvártam, amíg megegyezik vele az orrom, hogy én már nem vagyok szerencsés, ezt nem érezhetem otthon. A kiskertben ázott tulipánok bóbiskoltak, egy kátyúban gyermeklánc szemek, pár saroknyira innen eleredt az eső, meg [… Tovább]

Humor

Mesés kereset

  Azon kaptam magamat, hogy ez már volt… Tegnap is, tegnap el?tt is. Olvastam már hasonlót, annak idején, az iskolai pad alatt, azt hiszem, földrajz órán, míg a többiek egészen mást csináltak. Tudom, mindenki más mást csinál állandóan. ?k, ott [… Tovább]

Novella

Tíz év nem sok

A férfi tudta, elveszett minden, itt már semmi praktika nem segít. Porig alázták. Csak a visszavonulásra gondolt, hogy mentse, ami menthet?.     A férfi megragadta a az asszony karját, és ellökte magától. Nem a n? intim közelsége zavarta, hanem [… Tovább]

Vers

Körforgalom

Oroma vacsorája 2007 őszén Időtlen utazásként telt az est rászedett cselédként ünnepelt tömeg csak egy ült némán fénytelen asztalnál előtte tányér, akár mosoly-tükör.   Tarisznyányi tésztával megpakolva, a részletekben rejtett szenvedély csókként ért a szájhoz minden falat utcára kergetve hajnali [… Tovább]

Elbeszélés

Hoffmann mesél (1)

Az 1822. esztend? meleg júniusának huszonharmadik napján, alkonyattájt, lassan nyílt a berlini Luther-féle pincekocsma sárga-feketére festett tölgyfaajtaja, és egy bal kezére, jobb lábára kacska-béna férfi lépdelt lefelé a hat lépcs?fokon.A férfi – Ernst Theodor Amadeus Hoffmann – sok meghurcoltatása és [… Tovább]

Vers

FAGYOTT FEHÉREN

Az Isten tudja csak miért, telente a friss mosást hidegre teregette, vagy fönn, a padlás őrizte kötélen, vagy kint, az udvar szélcsöndes ölében, de roppanós-fehér keményre fagytak, s míg én örültem egy letört darabnak, nem éreztem az anyám cserfelését, hogy [… Tovább]

Média

Mikor már

Talán mégsem múlik el nyomtalanul (YouTube video) Mikor úgy hittem         már teljesen mindegy    mert feloldódott bennem az első zsibbasztó döbbenés, s lassan olyan lett a lelkem mint tomboló hurrikán szívében a mélyen hallgató csend              mely után ólmosan lassú az ébredés  [… Tovább]