Vers

Karcos melódia

penészed? percek karcos melódia miért kell a jöv?nek padon aludnia   feje alatt szatyor vánkosán a csendnek embereket néz ahogy hazamennek   tekintete száraz semmi sz?köl benne kabátján nincs gomb ? is hazamenne

Vers

A vágy hatalma

-verseny- 🙂 Eladtam a lelkem, a vásárt nem bánom. Rímfaragó lettem, írok, bármi áron.   A bármi nem stimmel. Egy kugler az ára. Szégyent hozok szegény József Attilára.   Nézzétek el nekem, gonosz csábítása. Nem is illik ilyet költészet napjára. [… Tovább]

Vers

Dalra születtünk

– Verseny – Fütyörészgetek… magamban hallom. Jó ez a trilla! Ha nincs költészet, s úgy jössz világra, József Attila!   Hökkent agyamat figyelem, mit kezd e gondolattal?! Mint kétballábas, laszti-imádó: játszani azzal!   Cs?röm-csavarom, eszem már dobná ki az egészet, [… Tovább]

Vers

Perlekedés önmagammal

Hallgatok hogy megértsd a szavamat nem suttogok nem is kiáltok egyetlem kiút ami megmaradt ércharang zúgásaként elébed hullani térdre mikor villám sújt s zeng az ég ha  szólsz én megváltom érted a világot csak engedd hogy hozzád visszatérjek   Örjöngök [… Tovább]

Elbeszélés

A Remete 2. rész

Még mindig Kertész Zsoltnak leginkább… S Mindenki Másnak is, aki Egyiptom szerelmese…*       1. számú töredék:       Az idő előtti korokban Kemet földjén emberként éltEM, s néha ellátogattam Deseretbe, ezért amulettem az ANKH életet jelentő varázsbetűket [… Tovább]

vegyes

Szívtréner

remeg? levelek a t?zviharban voltunk holtomiglan rögzül? esemény épp nyílt a száj egymáséba toltuk bénán egybenöv? vénák és artériák kötegén örök függ?ség szer-telen bolyongva mint jó pár ezer évnyi hozzánk hasonló sorsokba Romboló és Júlia Ádám és Céda nem a [… Tovább]

Vers

Megint elestél

Megint elestél. Bedagadt bokával, tehetetlenül fekszel. Vérömlenyeid hiába jegelem, nem segít, a fájdalom felkúszik lelkedig.   Könnycseppjeid nem győzöd törölni reszkető kezeddel. Ó, Istenem! Bármit megtennék érted hogy könnyítsem nehéz öregséged, anyukám.

Vers

Majdnem két év

Tavasz volt s jó id?, ————————tavaszJött a nyár, majd az ?sz. Tél lett, minden csupa jég. Tavasz, nyár ?sz, újra tél,——————tavasz s eljött a szörny? vég. A tavasz nem hoz már reményt. ——————-tavaszÖröm, bánat, egy kutya, Nem látom a szép [… Tovább]

Egyéb

Párhuzamos életrajzok (3)

– fölolvasóest szövegkönyve – Az ?szi sárban már magamban járok Francois Villon Hejh, z?rzavaros, bajos évek voltak az ezernégyszázhúszas, harmincas évek Frankhonban. Annak a tizenötödik századnak elején Franciaország a pusztulás szélén állt. A százévesnek mondott szörny? háború úgyszólván kiirtotta a [… Tovább]

Novella

Foltok

– Nézd, nyuszi! – Igen, ott a répája, s?t, egy egész kiskert. – Hááát, éhezni nem fog. Nevettek. Felh?játék, így hívták ketten, egymás közt. A hátsó udvarban, a kis dombon feküdtek délutánonként, ha az id? engedte, fej-fej mellé. Nem mozgott [… Tovább]

Vers

Széttépett papír

Széttépet papír a csend, remélem pár szó elég lesz… Galacsinba gyúrt hitem elrúgom, félek összevérez.   Lehajolnék érte, lyukas nadrágomból kitekint a félsz. Minden ember csavargó, haza te sem érsz.

Egyéb

Mint a mesében

Élet a halál után.     Milyen jókat szundikálok itt. Néha arra ébredek, mintha leestem volna valahonnan. Meglehetősen furcsa érzés, hiszen valójában azt sem tudom, milyen lehet lepottyanni bárhonnan is, én mégis sejtem, mintha már éreztem volna hasonlót. No, persze [… Tovább]

Elbeszélés

Mit hoz a víz (Duna-parti trilógia)

illusztráció: Hullámjáték – saját mű *   Esküvő szúnyogokkal   Fülledt augusztusi hőség volt. A Kis-Duna felől sem hozott enyhébb levegőt a szél. Barátnőmtől kölcsönzött madeirás menyasszonyi ruhámon több volt a lyuk, mint az anyag. Gazdaságos divat, ugyanakkor mintegy előrevetített [… Tovább]

vegyes

Rozsdás síneken sír a lélek

Franzstadt szült, Szárszó temetett.—-a Franzstadt szó JA-idegenVérben, könnyben, mocsokban,——— magányban,————-a szó veled született.—————Fájdalma voltál a világnak,———–s pokolian fájt a világ benned. ————–ezek nem igazán jó sorok, nagyon áthallásosak is, többek között Karinthy Frigyest, Pilinszkyt, Nagy Lászlót és Reményik Sándort idézik…de [… Tovább]

Egyéb

Requiem

Van, akiről utcát neveztek el. Van, akiről várost. Vannak olyanok, akikről még sírt se.   Évek óta az utcán élt. Nem barátkozott senkivel. Egyedül ücsörgött egy kapu alatt, nézett maga elé. Még akkor se emelte fel a tekintetét, ha valaki [… Tovább]

Vers

Ember ösvényen

    a költészet napján       Száraz szótlanságba mártózott a kék ég, Higgad a tél lebenyén a hűvös napnyugta, Szendergő arculatot ölt az ösvény, Ember: látod? Ismét magadra vagy…   Zsebretett utakon, fák öléből kimozdul, Az időtlenséggé zavarodó [… Tovább]

Vers

Szívem háborúja

Nézek ki az ablakon csendben merengve az ébred? tavaszi természetre, kezed kezembe temetve s gondolataim szárnyalnak. Tán ez az élet rendje, a szíved adománya hogy itt ülhetünk együtt merengve régvolt id?kr?l, mit?l kezdve lelked lelkemmel egybeforrt, meghazudtolva a kort érzésünk [… Tovább]

Vers

A hetedik mécses

Hét mécsest tettem ma Attila sírjára.(Ezt még Nikit?l örököltem:áldott, jó lélek a Drága,egyszer engem is lelkébe fogadott.)Hét mécsest Attila sírjára.Hatot, a hatágú emberiségért,egyet helyetted, érted:”a Hetedik Te magad légy!” 2010. április 11.

Vers

Folyondárként

  Kérdéseimre Te lettél válasz!   Nézlek miközben olvasol, kereslek bennem elfoglalt helyeden.   Annyi gyarlóságom, vágyaim, jóságom, önzésem, szenvedélyem, magam megadása folyondárként ölelnek át.   Verseim is Téged keresnek.   Egyetlen bizonyosság vagy. Lakható búvóhely kétségeim közt.  

Vers

Cucurbita maxima /tökfej/

   ?, aki nyújtózni vágyik, de az ég tetejét sosem éri,  álmait sejteti ott, hol józan a terveit tolvajtól védi,  gömb-galacsin kifogás araszol rég légüresen tenyerébe’  új utakon nem ballag a lába, ötleteket sem gyárt ezer éve,  azt, amit érteni [… Tovább]