vegyes

Fakanalas vers

    Fakanál: szívem fazék. Jól tudom, hogy szólítasz! Mint piruló gyermekarc, ha rossz fát tesz a tűzre.   Csiklandós tavaszi kegyelem, együtt rójuk az utcákat. Szemedben megsejtem a só ízét, ha én elmaradozom.   A tyúkhúsleves-szerelem a jó, neked [… Tovább]

Vers

Archullató

*     Ha láthatatlan szálak megfeszülnek s kölcsönhatástól ég a billentyűzet online cserél gazdát a gondolatsor vagy áramlik feléd a még és akkor   mivé leszel ha régi jóbarátok levetnek mint tavasz a nagykabátot arcuk lehull de nő helyette [… Tovább]

Vers

Ez itt az élet

    Létem kihalt fájdalmas reggelekre ébredve mint vak koldus kéreget izzadságszagú megértést poros utcákon keresve az érzést t?rve lesajnáló bagószagú lenézést sárbatiporva az önbizalom megfakult emlékét kopott létezésem összegy?rt papírlapként hull szemétbe s ha kapnék érte remeg? kezem szennyes [… Tovább]

Vers

Valami

Furcsa álom…     Valami fucsa álom kellene, ami messze visz, új utat mutat, ahol megtalálhatom végre, régen elkószált magamat.   Kézen fognám a kis csavargót, hazavinném arra a régi helyre. Szomorú lelkére orvosság lenne minden tavaszi virág mézédes – [… Tovább]

Vers

Álmos

Ma olyan fájósan ébredtem megint, ma csüggedtek voltak újra a fák, amerre mentem, a tó arcán szürke ráncok, esti gallyak, ma elmaradtak megint a reggeli táncok. A levegő lassú volt, a verebek sötéten, fegyelmezetten ültek a dróton. Hazamentem hozzád, kedvesem, [… Tovább]

Vers

A jelen

Megkopott nappá formálódnak az élni akarás mozaik-percei. Kirakva az id?: robotoló létté.   Rohanó képek peregnek a valóság filmvásznán. Nézem! Az id? hiányától sajog a lélek!   Halottak álmait kergeti a jelen. Régi eszmék hová szöktetek?!   Fekete-fehér harcban állnak a [… Tovább]

Vers

edényvers

hova gy?lnek, amit érzel,miféle ember-edénybe,hogy a fala ki ne d?lne?fázol egyszer, meleged van,éhes voltál, ürítettél,szomjad oltod, vizelni kell,szerelem ráz, menekülnél –születésed bánod-vágyod,halálodat elodázod;amikor jössz, el is mennél,szül?-lenni elfeledtél.beletanulsz a kezdetbe,amit vágyol, hiányt termel,az meg újra érzeteket.ha van isten, miért nincsen [… Tovább]

Hírek

SZONETTÍRÓ PÁLYÁZAT

Szonettek ââ?¬â?? tisztelgés a 100 éve született Faludy György emléke el?tt.             SZONETTÍRÓ PÁLYÁZAT!       Kiíró:                               ALFÖLD M?vészeti Egyesület  – Raszter Könyvkiadó Pályázat címe:                    Szonettek – tisztelgés a 100 éve született Faludy György [… Tovább]

Vers

” A hetedik “

– verseny – illusztráció: József Attila Kötsén, egy kocsmaajtóban         ” A hetedik “   Költészet Napjára készült   vers-kollázs J. A. sorainak felhasználásával       Még egyszer, ha itt kísértesz, hét alakban légy kísértet. Egy, ki hun királyra rímel, egy, ki mosón?vel zsémbel, egy, ki Gát utcában flangál, egy, ki éhkoppon rohangál, egy, kinek a Világ; mozi, egy, ki álmát hámozza ki. Jussodból, ha er?t veszek, A hetedik én magam leszek! [… Tovább]

Vers

Szem, száj, fül

(kép: Papp Norbert)     puha szem fél sírástól nedves arcon szelídül a bánat ott meg a hold sárga fátyla lebben az éjben s míg belsejében érnek az álmok alszik a szív rejtve a vágyat elszakadva pihennek a fákon az [… Tovább]

Vers

Telhetetlenségem

  Nézd, mi mindenünk van a föld kegyes hátán, mi körbe görbült szépségeink árán! Nem panaszkodik, hogy nehéz a súly, mit Isten tudja, mióta cipel, pedig felhőkarcolókkal sújtotta az ember és megannyi mással, mit szintén szolgájává tett, mi meg csak [… Tovább]

Vers

József Attila

a költészet napjára / saját fotó/     Velem vagy újra itt, nem kérdezem, miért is, könny? a délután, fölém derül az ég is, friss nyírfaágakon árnyéka, csöndje lebben, tavaszi selymes ár, ahogy még soha szebben. Egy vén rigó fütyül, [… Tovább]