Vers

Satisfaction

        Magányos vagyok… vennék szikrát, faragott mesét, combnyi tengerhabot.   Zord kastélyokban kísértenék, hogy álljon néhány évet már a kibaszott idő, zöldre fojtanám diktálásaim, hittel várnám,  míg szerelmed felnő.   Tömegekbe sajgó magány vagyok, csillagaim szemembe lesnek, [… Tovább]

Vers

Ma jött a halál

* Ma jött a halál – nem testben – /az még enni kér és levegőt, és hideg vizet/, csak ez a gyáva féreg lét /kezem gúzsba kötve/ hurcol tovább a semmibe. Mindössze lelkem halt meg /végül is nem szenvedett/ a [… Tovább]

Vers

Téli álom

*   Vörös a napkorong,   Harangszót hoz a szél Tőle lett a csönd csodás, Hópihe arcomra száll, Merengek a múlt nyomán.  – Ablakom alatt kék suhanás,    Koppan a tűhegyes sarok.    Tőlem egyre távolodni látlak,    De én [… Tovább]

Vers

Holló-világ-fotó

A Holló László pályázatra Sirbatétel 1929 Olaj, vászon, 73 x 63 cm Magántulajdon   Vagyunk már olykor, azt hisszük, vagyunk, amikor lezuhan valaki, meg: születik, felsír a worldpress fotó, segít? kéz sehol, de zümmög? digitálissal világgá l?ve egy sorozatfotó, és [… Tovább]

Novella

1960

* — Hé, te gyerek! Állj csak meg! A kissrác igyekezett meglépni, de már fogta valaki a hátsó kerekét. Egyébként sem lehetett volna ott gyorsabban tekerni, a síneken ment át, és ehhez le kellett lassítani. Hátranézett — persze, az öreg [… Tovább]

Vers

Csend – csendben

Néma, fojtogató éjszaka font magába vigyorogva,———- lelkem zabálta csámcsogva.————zavaró a két egyforma határozó igerag, de sokan vannak az a-ra végz?d? szavak_ éjszaka, vigyorogva, csámcsogva, zavarta, húsomba….stb…. s hogy még élek – az nem zavarta, “emlék” újjait vájta húsomba,————–ujjait csontom rágta [… Tovább]

Vers

csak magunkból tudunk adni

egyedül maradtunk hogyan is gondolhatnánk másra   nehezen hisz istent ki kukák aljáról terít vacsorára   nehéz nekünk is kevéske pénzünkért tisztának maradni   félrenézni  beszívni a csendet csak magunkból tudunk adni

Vers

Találkozás

Holló László pályázatra (Az internet rónáján hirtelen megállta monitor m?anyag páncélba zárt,viharvert, vágtató teste,ló és lovasa megdermedt,a tér- és id?utazásban fellázadt lélekhazatalál…) Fehér fények zúdulnak rám,beborít a végtelen,ott az Istent látom éppen,egyedül csak rám figyel. Fehér fények szédülnek rám,kékb?l mozdul [… Tovább]

Vers

Sors-redők

  Ha könnyek kövültek is néma lelkemen, akár a hullámok alatt, lent, mélyen a gyöngykagyló terem: e fájdalomkövek már apró ékkövek.   S ahogy a tenger mélyén haldokló csöpp homokszemek mozdulnak újra élni, és apály után a napmelegben a parton [… Tovább]

Egyéb

… és eljő a nap

indián mese /saját fotó/ *       — Nah, idefigyelj unokám — mondta az öreg törzsfőnök, aki már hetek óta szótlanul gubbasztott a tipi sarkában. — Az én időm eljött, én lassacskán meghalok. A feleség helyeslően bólogatott és az [… Tovább]

Vers

TAVASZI HAIKUK

Egyszerűen betűszerelmembe öltöztetem… ZOKSZÓ   Kócosra borzol színes árnyakat kerget kitárt életed.   ÉGI SÓHAJ   Arcod csillaga szemtükröd titkos álma szitál szívemben.   ZÚZMARA   Lehervadt mosoly a fontolgatás árka elmúlás fátyla.   BÖJTI SZÉL   Keringő lélek forgó körmenetbe [… Tovább]

Humor

Egy csúnya kisfiú feljegyzései

A Tükör című versnél egy kommentben megígértem, hogy felteszem ezt a… valamit. Elnézést kérek mindenkitől! 🙂 *     Nagyon csúnya kisgyerek voltam. Állítólag lapos homlokomat annak köszönhetem, hogy a bába öklével próbált visszatuszkolni, néhány másodperccel az után, hogy felkiáltott: [… Tovább]

Vers

POCAKLAK

  Zsolti anyukájának, olyan furi nagy pocakja van. Zsolti azt mondta, azért, mert benne van a kishúga. Tudom ám, hogy a Zsolti becsapott, hisz nem is volt neki húga.  

Vers

Újjáászületni

Gyűlölt bábkorom, Burokba zárt létem Vak félelme a fénytől! Újjászületni lenne jó Lepkelétre bár… Szállnék Szárnyfeszítő szélben, Némán zengném Himnuszát az égnek, Áldanám a napot, Mely megadatott… Röpke létem sorsát Álmaimra bíznám,  Alkony hullatna   Örömkönnyet énrám.  

Elbeszélés

Harc a cápával

Részlet a BÚVÁRKALANDOK BIBLIAI VIZEKEN című könyvemből *     (részlet)   Idegen elemben élő, hidegvérű állat, melynek millió évekig semmi közeli kapcsolata nem volt a szárazföld emlőseivel, pláne nem az ember őseivel. És mégis! A hajózás kezdetétől napjainkig a [… Tovább]

Vers

Kékellő

Fecskéket röppent a tavasz, surrog sok gyönyörű madár, íves röptüktől sugaras örömben fénylik a határ.   S úgy suhintják a tájon át a pille-könnyű évszakot, hogy velük röpülök tovább, álmomban sárfészket rakok,   és válthat tavaszt száz idő, az ősi [… Tovább]

Vers

Program

                                                             “Minden Egész eltörött”                                                             “Minden szerelem darabokban”                                                              a csodákból kitaszítottan                                                              teljesen magunkra hagyottan                                                              megváltatlanul megváltottan                                                              végképp kiszolgáltatottan                                                              berendezkedve a pokolban                                                              csalódva minden hatalomban                                                              “Minden hatalmat!”                                                               önmagunk fölött —                                                              lehet-e más a program?

Mese

Évszakok

Tél   Megjött a tél Örüljön, aki él.   Sapka, sál, overál Készen áll.   Gyertek ki az udvarra Szánkózni, hógolyózni vígan.   Gyertek, gyertek gyerekek Forró csokit egyetek!   Van melléje forró kalács, Nem is fázik senki sem már! [… Tovább]

vegyes

Közcélú munkás…

Senkije vagyok a mának alárendelt, osztályon aluli létezés.Közcélú munkásként hajtomálomra fejemet.Gúnyos a kurta hajnal.A sápadt NapLustán követi a haldokló Holdat. Kopog a járdánaz elny?tt élet,megtöri a csendet.Füstöt lehel az ég,sovány levelet perget areggeli szél.Csak gyermekkori emlék-az emberi hang-mi hozzám beszél.

Vers

tükör

  Tükörbe néztem, devak volt már és öreg.Alig-alig adtavissza a képeket. Fekete foltok köztkerestem arcomat,nem láttam. …Igaz, márláthattam jó sokat… Találtam új tükröt.Belenézek, s látom,a régi tükör voltmégis a barátom! Hagyott még egy reményt, hogy a foncsor a kopott.Már tudom, [… Tovább]

Vers

Ajándék

Van-e ajándék miért nem kell tűzben égetni rügybe lobbant tested izzó remegéssel csak elfogadni a sors kegyét ami termékeny öledbe hull mint égi áldás mennyei manna s ajtót nyitni mikor jön a fénylő Szellem   Mert ajándék az élet amit [… Tovább]

Vers

a szerelemr?l III.

  Lelövöm magam A karjaiba H?si halált Ha látok Na látod Minden jól csinálok És te mégis Organikus fétis A félelmet keresed A labilis bizonytalanságot Sz?kös önmagad Borítékát Megnyalod A cím akárhogy Akármerre Rányalod A dohos szagát Csókra nyíló száddal [… Tovább]