Vers

Utolsó pillanat

*   Felhők mögött örök éjszaka settenkedik, fények vesznek a semmibe, neuronok még járják útjaikat, még álmodik valamit a lélek, aztán eljön az utolsó pillanat. s oly könnyű lesz minden eldobva a gravitációt, testünk   kényszerzubbonyát levetve, szabaddá válva, elindulunk [… Tovább]

Vers

Megyek utánad

Elbújhatsz el?lemaz évek red?i közt,de megtalállak!– hiába fediklényed jótékonyárnyak –elárul mosolyod,szemed csillogása,egy árva sóhaj,lépteid nesze…,nem jutsz messzire,hisz’ megyekutánad…

Vers

A kés sikong

Ma a kenyér beszél a kés sikong e földre születtél bűntelen vagy vétlen élned ősi jog egy morzsányi létben   barnában feketében   Még teremtő vágy vonz hogy hozzáférhess az örök csodához vess magot és arass késed legyen éles kenyered [… Tovább]

Vers

is

ismeretlen mind, mi el?ttem – mind, mi utánam – neked az.mir?l beszélgetünk? mondjad –beszédünk a beszédr?l szól,berendezzük azt a szobát,ahol kényelmes helyre ülszközelembe, érintésnyi,szó nélküli távolságunk,akár el is hagyhatjuk, jöjj.

Vers

FÉNY-ÁRNYÉK

  árnyékból jöttél  most rád esik a fény  már te árnyékolsz                                                                   árnyékban izzik  várakozik erőt gyűjt  a fény gyermeke    fényben füröszti  árnyékban takargatja  ringatja szépen    fényben születik  eltávozik árnyékban  keskeny pallón jár    árnyékom lettél  pedig [… Tovább]

Novella

Áttelepülés

  Amikor a téli szervizelés során felújított, rendbe hozott els? sportrepül?gép felszáll, nekem, mint els? fecske hozza el a tavasz hírét. Így történt ez az idén is, az elmúlt hétvégén. Kihasználva a langyos napsütést, férjemmel a kertben tettünk-vettünk, amikor felpörgött [… Tovább]

Vers

Utolsó pillanat

Felh?k mögött örök éjszaka settenkedik,fények vesznek a semmibe,neuronok még járják útjaikat,még álmodik valamit a lélek,aztán eljön az utolsó pillanat.s oly könny? lesz mindeneldobva a gravitációt,testünk kényszerzubbonyát levetve,szabaddá válva, elindulunk a végtelen id?kbe. ———————————————————————————– próbájátok elhagyni a nével?ket, akár mondatszerkezet átrendezéssel!  [… Tovább]

vegyes

Sértegetés

És bontsuk meg Az üvegét Hogy pamflet Legyen az élet Gyújtsuk be A test puskaporos hüvelyét Hogy végül Elfüstöljünk Belemászva Egy szimpatikus felh? Keblébe Már ha Nem veszed sértésnek Hogy nem hiszek a halálba.

Novella

A csoki

*   A szombatot a padlás rendezésével töltötte, dobozok, ruhák, könyvek, régi játékok között, amikor a kis doboz a kezébe akadt. Egy már régen nem gyártott keksz doboza volt, szigetelőszalaggal gondosan leragasztgatva, még a bevonulásakor tette el. A dobozba gyűjtötte [… Tovább]

Novella

Szilaj legények

“Botjukat pörgető, hajlongó, fel-felugró alakok a lobogó lángok fényében, mögöttük az éj világvégi sötétje. Fékevesztett pusztai ördögök barbár ünnepe. Misa lelkét elöntötte valami eszeveszett gyönyör. Összeverték, porba taposták, és mégis! Közéjük akart tartozni! Kóborolni a végtelen pusztában, ott táncolni a [… Tovább]

Vers

Csengeri utca anno 1955

Háztet?kre ásító fekete ?r, a kitátott szájban téglák a fogak, a romos ablakban egy kisfiú ül, megrepedt hangon egy dalt sír a huzat.   A mélység torkában fuldoklik az utca, éjsötét rongyok szétszórva az égen, horkol a város minden mocskos [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Csengeri utca anno 1955

Háztet?kre ásító fekete ?r, a kitátott szájban téglák a fogak, a romos ablakban egy kisfiú ül, megrepedt hangon egy dalt sír a huzat.   A mélység torkában fuldoklik az utca, éjsötét rongyok szétszórva az égen, horkol a város minden mocskos [… Tovább]

Egyéb

egy ember amott…

ím az élet dacára van idő olykor sorstalan egy ember amott látod mindezen kívül vagyon   zárt keservét nyakalja a kocsmatető hózúgásra vágyik bent a borralelő télre vált jegyet az ősz térdre rogyik lábon álló öröm   fejed bent egy [… Tovább]

Vers

Fekete fény

Corinne Hofmann trilógiája nyomán Sejtelmek, majd az igazság órája érkezett. A Nő, ki halhatatlan anyának, később tüzes szeretőnek teremtetett az Úr kilencedikként választott havában.   Katartikus tánclépések nyomán, hol anyahormon helyett végre önmagát klónozta újjá a más, a gyermeki kapaszkodás, [… Tovább]