tüntet a falüres a keretelveszett a Jöv? képe————–pemete-keser?————-ez itt egy képzavar….íz a számbanfáradt vagyokelfogyott a leveg? a házbanHazábantüntet a zsebem——–üres a buksza—————-túlspilázottellopták a pénzem————szakasz, kissé csontig lerágottüres a tanknem ülök kocsibavárok a buszravan még kabátomez értékjön a tavaszrövidre mérték———megint az [… Tovább]
Elbújhatsz el?lemaz évek red?i közt,de megtalállak!– hiába fediklényed jótékonyárnyak –elárul mosolyod,szemed csillogása,egy árva sóhaj,lépteid nesze…,nem jutsz messzire,hisz’ megyekutánad…
az a tiszta hanga zajban hajnalban,az a kacagás a szélbentegnap délben,az a sóhaj a film utánegyik délután,az a furcsa fényjelaz elmúlt éjjel,és az a róka a hóban– az is én voltam!
Homokba írom, szavakba rejtem, hajadra szórom, szívedre ejtem, kezedbe teszem, s nem veszed észre: Te segítettél Ã?ÂcsinálniÃ? készre!
mikor az utolsótiszta gondolatis szertehull,s az ?rületváratlanul fészketrak agyamban,már nembízhatok semmásokban, semönmagamban,mikor száraz—————-lepkeszárnyak hullnak,———————belepve jöv?t,————————-ez eléggé maszatos kép (és nehezen követhet? gondolatilag)jelent és múltat,az agy nem több,mint képlékenylágy vel?,már homályos,fekete-fehérképeket semhív el?, csakvak sötétségterjed szerte-szét,s e furcsa lét————mérgez? vagy——————-ez állapot, [… Tovább]
Zsebemben egy huszas, a buszon rajtam kívül csak pár utas… megyünk végig: a Moszkva térig. az ablakon túl mellettem egy villamos csenget, más nem zavarja a csendet . befelé mélázok némán, – szemben egy úr közönnyel néz rám. – jólesik [… Tovább]
Állsz hittelenül, vacogva-félve, talpadat égeti e század. Állsz bizonytalanul, – vajon megmarad- e csontvázad ?sleletnek – ha léted leszárad, s évmilliók peregnek el feletted?!
üzenem mindenkinek – akik még hisznek – az angyalok sem mindig a Mennybe visznek! én tudom. már minden utat bejártam, (nem maradt semmi utánam) nem buzdítok senkit gyalázatra, de én már képtelen vagyok az alázatra! összes gyarlóságom szemlesütve vállalom, közben [… Tovább]
Szívembenez a félelem,mint jégveremfagyasztja megéletem ésösszes álmom, mely———–Nem igazán jó a felütés sem,– úgy érzem ———————de itt különösen kihajlik a versjár nekem, hogy——————-az ívb?l, közhellyé gyöngülve le…valóra váljon.———————–Te nem érted!Számodra idegenaz érzés: ez acsend, mi bennembékét teremt,hogy mégélni tudjakpár végtelennekt?n? [… Tovább]
hallod, hogy pletykálnak rólad, és kiröhögnek, mert jó vagy.nem tör?dsz velük – ez a te harcod – hisz neked így jó: ezt KELL akarnod, mert anyád így tanította és apád is ezt állította eléd: te csak Ã?Âlégy jóÃ?Â, ha százszor [… Tovább]
