Vers

Portré

    Ma megfestelek.   Kopott vásznamra szép tépett arcod karaktereit. Zúzott homlokredőid, hajlott izomzatod árnyát.    Léted, hibáid selymét.   – Ha visszájára nőne az idő, bennem lellek, mint örökre szerető.        

Vers

Mikor már nem

Lesz majd egy nap: mikor már nem szeretlek.   Mikor már nem   Lesz majd egy nap:mikor már nem szeretlek. Mely napon már nem számít id? és tér,mikor már nemdobban a szívs nem kering a vér.Érted hullajtott könnyeimsemmivé lesznek:hideg föld [… Tovább]

Vers

Csalogány-szerelem

Éjszaka leple alatt csalogány csalogatja a párjátVágya dalát harsányan kürtöli széjjel – eréllyelAddig hajtja az ösztöne – nem kímélve a torkát,mígnem a hajnal társra találva köszönti a fénnyel   És ez örök szerelem – közös életüket köti össze, s szárnyal [… Tovább]

Vers

AZZAL

azzal eszünk vacsorát, akivel szeretünk;akivel még nélkülünk is szép lesz emlékünk;akivel a sírás nem csak fáj, de örömkönny,hogy együtt lehetünk nélkülem is velünk.feladni nem fogom soha, sok egyszer?és szó és mozdulat; egy tál, ki nyúlel?ször, feladni fogja majd, hogy fogjanakel [… Tovább]

Vers

A sóhajok kih?lnek…

a sóhajok kih?lnek  felszárad a lábnyom lábujjhegyen szökik bel?lem minden álom   imbolygó égbolt a plafon k? a párna föld a matrac az én lelkem szükséglakás nem pedig alcatraz   nem zárok be senkit inkább nyitni igyekszem jó lenne hazaérni [… Tovább]

Vers

Sorsok, jussok

A sorstól annyi jussot kaptam, hogy az életembe majdnem belehaltam   Volt, aki óvott, de gyalázott. Az ártó meg Judás csókból font kalácsot.   Akit meg én gyűlöltem, áldott, mikor megszerettem szívemen vadvirág volt.   A bajt is magamnak kerestem, [… Tovább]

Vers

Csillagmosoly

Csillagszikrákkal kivarrvaborul fölém az égselyem,felettem nincsen már hatalma,eloszlott minden kételyem. Apró fények – ti h? barátok –kiséritek a léptemet,örül szívem ha nézek rátok,éjfélmosollyal el tudjátokfeledtetni rosszkedvemet. Bámulom ezt a fényl? képet,miközben belül reszeketek– mi lesz ha majd felh? takarja –az [… Tovább]

Egyéb

emberek

      Néha csak úgy eltűnök. Kikapcsolom a telefonomat, nem nézem meg az email-ben kapott üzeneteimet sem. Ilyenkor csak a legszükségesebb ideig tartózkodom a városban. Például, amíg bevásárolok. Nem bámészkodom a polcok előtt, mert pontosan tudom, hogy mi az, [… Tovább]

Novella

Egérke

Hazánk széplelkű honleányainak ajánlva *            Irdatlan távolságra, a Földgolyó másik felére indítom útnak ezt a levelet. Nem akarom, nem próbálom magam elé idézni, elképzelni, hogy mit tettek veled az elmúlt, galád évtizedek. Olyannak látlak, diadalmasan [… Tovább]

Vers

Búvócska

  Keresem, mint egy menhelyet, hová bújtattad lelkemet? Alul se, fönt se kint se bent, de mindenhonnan megteremt, valahol ott lehet talán kezed terített asztalán, kenyér, a bor, meg az, ami akkora csönd, hogy hallani.

Vers

Hús

Elég jó vagy már anyag.Hátrad?lhetsz,Nyitott ablaknál szell?ztetÜdvös vagy teSejtek szövevényeBallaszt hanyagA káosz üdvösSzöv?dménye. Túl értékeled megint magad.KitaláltakHalott ügyeknek szenteledAgyad sárgaÜgyes dalárdaMagvas gondolatokKarcolodnakKoponyád falára. Remek indok a feketeZászlóHatásos lelép? okánTitkos tárgyakMeleg odváraEmlékszagú lehelletFrissen tartDe magába. Bezártság érzet a szabadbanÜgyes mellékhatásKissé torz [… Tovább]

Novella

Szakadék

Valahányszor a villamos a megállókhoz közeledve fékezett, Rékasi Kornél elveszítve egyensúlyát kevés híján beleütközött a mellette álló Kovács Jánosba. Aktatáskája el?relendült, enyhén térden bökte Kovács Jánost, s épp egy araszon múlt, hogy a fejük egymáshoz nem koccant. E szerencsétlenséget csak [… Tovább]

Vers

Repülőről, rád gondolva

  Te nem láttad a felhők szökőkútját, ahogy elhajózott az óceán felett, a gulliver-árnyékú pálmakerteket, hol liliputi lepkék szálltak, s integetett a hegy a pointilista fényű nyári éjszakának –   Te nem láttad a csillagot föntről a föld madarát, amint [… Tovább]

Vers

elkésett

búcsú       jónéhány hetemár nem jutsz eszembese reggel, se éjjelnevedre sem pendül bennemsemmicsak üresen kong hiába lobban a múltnincs anyag se, mi égne   deeznem a mi hibánkââ?¬â?¢ az elmúlás talán,gyógyító balzsam az évszakok virulásameg hogy dorombolnak a [… Tovább]

Vers

Gödör – Azután

Gödör     Lent vagyok már, lent az alján. Sarkait igazgatom. Visszahulló göröngyöknek surrogását hallgatom.   Fény ide már alig csurog, – ferde sugártörmelék… Mély, nyugodt csend és félhomály. Ennyi most már éppen elég.   Míg agyagból párnát vetek, csendben [… Tovább]

Vers

Napjaink

  Jutunk-e lentebb,leszünk-e fentebb,ma még nem tudhatjuk.Imbolygunk a valami peremén,kapaszkodunk a semmibe,csak hogy fent maradhassunk,ha bolyongó napunkreggelre ébredő egünkre ér.Nem szédít mára lángoló magasság,bizton érezlekebben a törékeny fényidőben.árnyékom vagy, illatom, ízem,csontom, húsom, bőröm,szívemben rejtezőkét dobbanás közti lélegzetem. Szemedben nézem a [… Tovább]

vegyes

Metamorfózis

az a tiszta hanga zajban hajnalban,az a kacagás a szélbentegnap délben,az a sóhaj a film utánegyik délután,az a furcsa fényjelaz elmúlt éjjel,és az a róka a hóban– az is én voltam!

Vers

…néha még…

párologni kezd az éj fala,mikor mögé szökik a fény maga,pajkos szikráit szerteszórvamagát a lelkembe simítja néha még égre tör a láz,szemünkbe csillan napfény selyme,akkor lángot vet a parázs,szívünkre borul vágyunk leple néha még kézen fog a bánat,néha még köd üli [… Tovább]

Vers

Ébredés

  H?s patak medre hívogat, ormokon zöldell a kikelet, nem riaszt szakadék homálya. Romokon járva jöv? csirázik, megannyi kétely tovat?nt. Éled? reggelek köszöntenek: újjászülettem, továbbmegyek…