Gősi Vali : Sors-redők

 

Ha könnyek kövültek is néma lelkemen,

akár a hullámok alatt, lent, mélyen

a gyöngykagyló terem:

e fájdalomkövek már apró ékkövek.

 

S ahogy a tenger mélyén

haldokló csöpp homokszemek

mozdulnak újra élni, és apály után

a napmelegben a parton fénylenek,

 

 

könnyeim nyomán is

élet-gyöngyszemek élednek

a bánat-csiszolta sors-redők felett:

már örökkön fénylő kincsek, ékesek,

 

 

s hirdetnek szép szerelmet,

tisztát és fényeset,

üzennek reményt, és végtelen,

halált elűző, örök-szép életet.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.03.02. @ 15:50 :: Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 286 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/