Holdparipa
A képen: Fűkő Béla Holdparipa II Nézegeti a Művész bemutatkozó oldalát. Grafikák, kollázsok, szobrok, irodalmi művek… Bepillantást ad a műtermébe is, ahol látni, pattan a márvány kagylós szilánkja, és száll a mindent varázslatosan fehér csillogó lepellel [… Tovább]
Reggelig
Ablakomon túlsárgult levelek omlanakaz elárvult id?re,fáradt erd?m takarjákrozsda színeikkel.Mélázva suhan a csend,könnyes múltú lombhullásbanleng a búcsúzó világ.Pihenni készül az ?sz,odvas barlangjában id?zmajd reggelig.
Kiköt?
Legvégül
Legvégül Anyámtól legvégül a könyveket hoztam el, konyhából az óráját, a nagy kerek órát; nem f?zött régóta, senkit nem várt id?re nem készült meghívással, mert hogy az agyában… nincs aki látogassa; múltba és jelenbe szeretünk elnézni, de a jöv?nkbe soha; [… Tovább]
Dolgozat – Kovács Marika 7/B
* A szemétkészítés Az „Emberiség legfontosabb tevékenységei” című témában én a szemétkészítésről szeretnék írni. A mai modern szemétkészítés bőrszínre, nemre, korra való tekintet nélkül egy nagy családdá köti össze az emberiséget. Már az ókori görögöknél is jellemző volt, [… Tovább]
Nem szabad
(Zöld Pardon, a Petőfi hídtól távol) Nem szabad követelnem téged, Gondolat! Nem szabad beleélnem, lépnem – nem szabad. Nem szabad az a csók, ami nem volt, talán közel, Nem szabad az a perc, ami nem volt, bár jönne el! [… Tovább]
Széllll
Bántak a szelek.. . Rossz szelek. Verselek. Az e-bet?k dominanciája sem érdekel, nem bánt, ha mekeg, ha err?l beszélek. Élek. Magam módján, párban, magányban, kizárt és bezártságban. Talányban megoldás, rövid takarón a toldás, mind én vagyok. Szelek játékát [… Tovább]
Felismerés
Tévedést rejt a lepel gúnyt űzött szavakból minden élő és holt a Mennyország kapuján vérrel írott szó: Pokol.
Kirándulás
Nem ismertelek, mint már most. Jártam egy várost. Gyors rajzok mappáját lapozó, követtem képzelt alakod. Az igéz? sejtések! B?röd h?se, csókod íze, verejtéked illata, combjaid mohás deltája, s a rózsás mélyben kerted harmata! Észre [… Tovább]
ravisszaállítás
Tisztelet Cseh Tamásnak Loptunk egy órát,egész jó órátvalahogy tegnaphajnal felé. Loptunk egy órát,füstmámor formátelmondom hogy ej-tettük szerét: Kocsmában ültünk,úgy szállt a füstünk!És sör is folyt perszecsak egy kevés. Mondom ott ültünk,és észre sem vettük,hogy csentünk egy óráthajnal felé. Nohát te [… Tovább]
Egy ajtónyira az élettől
(… a magunkba zárkózás veszélyeiről)* …eltelnek napok, hogy mozdulatlan vagyok, az ajtót pediglen senki nem nyitja rám, a zajt, a világ lármáját, sárba tiporta a csend, semmi, mi hang, csak én, s egy barátom: Magány. …hatalmas erő tombol, [… Tovább]
Bagoly
Ez egy olyan vers ami arról szól, hogy, hogy kell baglyot rajzolni. Magányosan ül egy tojás, Bagoly lehet semmi más! Rajzolj neki nagy szemeket, Kívülre meg két kis fület. Kap kétoldalt szárnyakat, Alulra meg lábakat. Lesz tollruhája, cs?re [… Tovább]
Az Egyhez
Uralni az egész énnyi szeletét, tér keres teret, szűkülő határokon örvénylik a végtelen idő. Bölcs maradást vajúdik, csendet lök elsötétülő szemekre az értés. Halld, szűkölnek a csendek. Fényesek gondolata szerint jövök fizetni, adós, eléd hozott az akarás, [… Tovább]
A jelentés
Munkatársunknak, Ágnes asszonynak köszönhetően (aki, mint köztudott, előszeretettel mossa mások szennyesét) közölhetünk most részleteket egy, a Történeti Levéltárból előkerült iratból: … RAdyr elvtárs, láttuk jelentését. Tehát, ez a disszidens, ősz, utoljára Párizsban tűnt fel. Hol is? [… Tovább]
Mézes
Rád telepedtem, mint vasárnap reggel gyereklány apja ágyában, miközben meséltél. Rajzottak a méhek elképzelt réteden. Vajon már te megtaláltad narancs szín? virágod szirmait bennem? (zsongtak fülemben szavaid) Beindult derekam, – irigykedtem a méhekre. Körtáncot járva így próbáltam jelezni [… Tovább]
Pórázon / IV.
Az élet az egyetlen olyan dolog a világon, amit nem lehet túlélni. Még akkor sem, ha a nagy igyekezetbe belepusztul az ember. * 4. Egyedül vagyok a liftben. Egyik kezemben a félmillió táskástól, másik kezemmel az [… Tovább]
Holdparipa
A képen: F?k? Béla Holdparipa II Nézegeti a M?vész bemutatkozó oldalát. Grafikák, kollázsok, szobrok, irodalmi m?vek… Bepillantást ad a m?termébe is, ahol látni, pattan a márvány kagylós szilánkja, és száll a mindent varázslatosan fehér csillogó [… Tovább]
Gumicsizma
Kopott, öreg volt. Nagy recéjű talpa a házkörnyéket nap-nap körbenyalta, napfény sikálta, sárrög köszörülte, csak szára volt egy hajtást visszagyűrve, meg mosta hólé, nyári, téli zápor, a grádicson is föltalált magától, az ünnepet se szolgaként fogadta, két ura volt – [… Tovább]
Kisjutka
A Grimm mesék világában eszmélve, kicsi lelke is mindig valahol a fellegekben járt. Hitte, az óvodai éneklésb?l, versekb?l, és a délutáni pihen?k alatt hallott mesékb?l áll a mindenség. Biztosra vette, a világ tele [… Tovább]
Lopott óra
Auguste Rodin: La Danaide (1889) Gyönyörködve nézlek, Kedvesem… Csak még pár perc, követlek a kertbe. Mosolygok, hisz tudom, csodálatos lesz az együttlétünk, mint mindig. És felejthetetlen. Látod, már itt is vagyok… Tekintetünk találkozik, és [… Tovább]
Vásárfia
Sir Lawrence Alma-Tedema: Sappho és Alcaeus Én elmentem a Költészet Vásárra… Bevallom, még nem voltam a Gödör Klubban, fogalmam sem volt, hol van az akvárium, ahol a rendezvények egy részét tartják, hol a kávézó, ahol másokat? De ahogy beléptem, [… Tovább]
Holdudvar, most
Elnézlek, amint pihegsz A lelkendez? fájdalom és az örvendez? borzalom Lassan enyész? holdudvarában Arcodon mosoly, s hálakönnyek –Megannyi mélyr?l fölküzdött igazgyöngy Lám, hova el nem vezetett minket A bizalom és a kíváncsiság Lassú, t?n?d? mozdulatokkal További igazgyöngy-könnycseppeket spriccelek arcodra Beleremegsz, de ez már A csituló szenvedély boldog, legbens? zokogása A gyönyör id?nként szokatlan kulcsra nyílik És különös pecséttel zárul.
Elt?n?-k
Bárhol is kell több id?t eltöltenem, soha nem unatkozom. A világ tele van számomra nézni, megfigyelni valóval, és mindig rá kell csodálkoznom valamire, valakire. Az biztos, hogy minden alkalommal, amikor ott várakoztam, akaratlanul [… Tovább]
Arcátlan álca
Csaló valék, de vége már –a maszkabál ma végre zár!Letépem én, mi mást mutat,s alatta lásd az arcomat! Reám tekints – les íriszem –szemedbe vésd tekintetemNe bújj el?le – hagyd magad,valóm ma úgyis elragad! A lényemet dobom feléd,mi burkodat repeszti szét,s szilánkjain taposva [… Tovább]
Jakszi
Pulai József Kecskeméten született, 1937 decemberének legutolsó napján, éjfél el?tt egy órával. Szerencsére, még ma is él. Nem könnyen élhet? világban nevelkedett feln?tté. Szülei elváltak, mikor még alig volt hat éves. Bátyja édesanyjával maradt, ? az apjával ment volna, [… Tovább]
Rövidhírek: Döntöttek
* A fejlődés csalhatatlan jelei mutatkoznak Zsámbékharasztiban. A község jegyzője a közelmúltban, tizenkét százalékkal felemelte a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek a bérét. Ezen fellelkesülvén a polgármester elrendelte a jegyző bérének húsz százalékos növelését. A soron következő képviselő testületi ülésen [… Tovább]
Fájdalom
Id?s asszony áll apja sírjánál. Édesanyja, mellette szinte összeaszalódottan pityereg. ? nem sír, csak emlékezik. Már tudja: Hetvenévnyi életet le lehet élni úgy, hogy valakit szeretünk, és gy?lölünk egyszerre. Vajon eltemetheti végre [… Tovább]
Szeged, Irodalmi Est, Bef?tt�
A Bef?tt tudja, hogy akik nem voltak ott, várják, írjon már valaki valamit: milyen volt, hogy volt? Történt-e valami érdekes, amit csak azok tudhatnak, akik elmentek „oda”… Ül a számítógépe el?tt, töri a fejét. Alig tud valamit írni, [… Tovább]
Szöszi
Szöszi, ma (ahogy én látom) Minden évben nyaralni küldték. Szakszervezeti beutalóval, gyermeküdül?be, ahová nagyszámú fejes gyereke mellett mehetett egy-egy melós gyereke is. Az els?re emlékszik most is, pedig csak hat éves volt, na meg az utolsóra, hiszen ahhoz els? [… Tovább]
Az igazi
Igen, Iluska otthagyta Kázmért. Azt mondta, már nem szereti. Kell-e nyomósabb ok ennél? Nem, nem most történt ez, van annak már jó néhány hónapja. A faképnél hagyott soha nem nyugodott bele, szerinte megfutamodott szívhölgye a [… Tovább]