Nap: 2009.10.04.

Vers

Levél helyett

2009.10.04. Inaktív 16

    A magány odút váj, lábasból etet. Lerúgja a szeretetet.   Bár ujjam begye még testedt?l feszes.   Erkélyem el?tt fa áll. Azt ölelted át, mikor el?ször megláttál.   Gondolatban leveleire ráírtam nyáron a neved.   Két hét múlva [… Tovább]

Vers

Vászonálmok

2009.10.04. Nagy Horváth Ilona 2

Fess fölém rózsaszín eget, lelkemre fagyott már ez a kimért hétköznapiság, az egyformára növő, lőhatlan virágok, a szürkemélyű hétfők göcsörtös, sivár vásznai. Láttam már eleget a hozzám görbedő nap szemében, mi ha olykor tüzet adott, úgy lobbantam, akár a meg-megszaladó [… Tovább]

Vers

Dög

2009.10.04. Pleszkó Anita 1

Hirtelen hunyt ki a csillag. Undorodom. Meghalok. Félek a csóktól. Az elemi marcangolás ordít a képembe. Bosszúszomjas döghangya mászik nyakmaradványaimon. Csontokba fullad a vágy. Megöltél.    

Vers

Vigasztalódsz

2009.10.04. Bátai Tibor 5

                                                                 Csontot ér                                                                  csorbult penge,                                                                  felsikolt — rozsdáll                                                                  zománcát hullató                                                                  edénybe fölfogott vér,                                                                  átlüktet mély seb                                                                  megvívott bajon,                                                                  obszcén valóságon.                                                                    Nehezen forrad,                                                                  gyógyul nyilallva —                                                                  ráolvasásul                                                                  éjsötét égre                                                                  esendőn                                                                  versben [… Tovább]

Elbeszélés

Volapük Krónikák III.

2009.10.04. Psenyeczki-Nagy Zsolt 1

… a hadügyminiszter, aki a miniszterelnök vejeként a kormány rendíthetetlen sarkkövének számított, emlékeztette a magáról kissé megfeledkezett kollégáját… Ã? Ã?  1. A demokráciában valahogy nem illik a tömegbe lövetniÃ? Ã?  2. Ha akarna, sem tehetne eleget a kérésnek, lévén, hogy a Hadsereg [… Tovább]

Kisregény

A Szinájban 9-10.

2009.10.04. Avi Ben Giora. 4

*                                                                           9.   A konyhán összeszedtem, amit csak értem. Kenyeret, sajtot, meg hideg csirkét és valami marmeládé félét is. – Kávét nem tudsz adni? – kérdeztem. – Készen, vagy simán csak darálva? – Simán, darált kávét. De ha [… Tovább]

Vers

Alliterációk alkonyatkor

2009.10.04. Bonifert Ádám 11

Lemenő napfényben néha a gondolatok és érzések más színeket kapnak…* Lépésem lápos talajra tévedt,mélyre merülve kábán kapaszkodom,értem én, éretlen, jeltelen jövővár végül valahol;  nincstelen napok,sikoltás, sóhaj, áldások, átkok,valótlan valóság, harctalan holnap,meleg mosolyok hideggé hűlnek,fakult fények szóródnak szemembe,karcos képek őriznek örömet,valaha voltat, [… Tovább]

Vers

Kéjbebáj

2009.10.04. Kőmüves Klára 18

    Kéjbebáj, a szolga, éberen figyel, s pattan fel roppant ingerlékenyen, ha nem tetsző neki, kit kötelességtudatból szolgál majd harminc percen át, ilyenkor tíz évvel idősebbnek látni Kéjbebájt. Ám vannak szép napok, melyekről Kéjbebáj a pult előtt fantáziál és [… Tovább]

Mese

Bajszán a vízcsepp…

2009.10.04. Jószay Magdolna 3

“Pihen? puhaság, béke és nyugalom…” Bajszán a vízcseppapró gyöngyként rezzen…rám néz egykedv?n,méltóságteljesen. Hunyorítva méláz,mancsát fölemeli,a gyöngy-vízcseppeketbajszáról lesepri.Tappancsokat tisztítmég alaposabban,a napra lehet nézni,rá csak óvatosan! Félóra múlvamég mindig azt látom:tisztogatás, mosdásprogram a porondon.Most a “csellózás”van éppen m?soron,van-e testrésze, melynincs túl mosdatáson?Végre [… Tovább]

Vers

Itt és messze túl

2009.10.04. Schmidt Tibor 10

Főnysnek szeretettel     Versei vágtázó paripák Miket ha részeg pillanat megállít Sárguló akácok akadnak szemébe S kocsmák Húgyszagú csendjében Rozoga asztalok Dőlnek ki alóla     Rakpart szélén Neki suttog a locska víz Kormos égen Neki vált színt a [… Tovább]

Vers

Három röpke dalok

2009.10.04. Kavyamitra Maróti György 9

Ars: egy költ?é, nem enyémTenéked jó lehet!Tollpárnára fektethetedbabéros fejedet,olvassák versedet,és kedvel is mindenki.Hozzám senki nem kommentel.Jó szót sem érdemlek,s nem izgatok kutyát sem.No de!Dolgom nem ízlést elégíteni,nem! Az nem lehet!Az izlést formálniszülettem. Utolsó el?adás az utolsó kis moziban Rég elfogytak [… Tovább]

Vers

Telet csókoló

2009.10.04. Molnár Szilvia 4

2009. VIII. 27.   Kemény szirmaid dárdákként sokasodnak Rajzanak köztük önkéntes katona-szárnyasok Ingasz a szélben a fejfa tövében Zúgod a gyászt búcsúzók özönében Angyali termeted ?szbe vegyül? avaron Napsugár-nyugalom ágyasok szelíd kelyhében Télcsók ha szálka a ’vénasszony’ szemében Érzed, ez [… Tovább]

Novella

A mazsola legény

2009.10.04. Thököly Vajk 4

E történeteket, melyek néha tragikusak, néha pedig kifejezetten vidámak, az élet, a képzelet, vagy a való világ szülte. Az a világ, ami engem körülvesz kívülr?l és belülr?l.     Már tizenhét éves lett Boros Ádám ebben az évben, tele önbizalommal, [… Tovább]

Esszé

Szabadság, szerelem

2009.10.04. Kavyamitra Maróti György 7

Néhány gondolat – f?képp tizenkettedikeseknek – az orfikus és démonikus m?vészetr?l Luciano Da Crescenzo sok zseniális ötlete közül az egyikb?l szeretnék kiindulni, és adoptálni a m?vészet egy lehetséges megközelítésére.Crescenzo alapötlete a következ?. Tételezzük fel, hogy sok mindenféle cél, vágy mellett [… Tovább]

Vers

Őszi sóhajtás

2009.10.04. Szabó Edit Irma 4

  őszi sóhajtás rőt-arany széllel lépő nyárvégi tangó   csüggedten hulló rozsdaszín levelekből tarka kelmét sző   félszeg ökörnyál must-illatú délután pók hintáján leng   ténfergő bánat hideg-kék éjszakában öröm-álmot fon