Nap: 2009.10.14.

Vers

Végszó

2009.10.14. Havas Éva 17

Soha……ha kimondom, kegyetlenha bent tartomszétfeszít –– mert itt zeng a fejembenmint nagyharangha kondul délid?n,rezeg t?le a test, a lélek(belül tudom – és félek)csak suttogva merem,halkan, óvatosan– közben szívem rohan –mikor lehelve, lopvaelhagyja ajkam:…soha…

Elbeszélés

Az Utazó

2009.10.14. Kavyamitra Maróti György 6

Két nappal az ötvenhetedik születésnapja után kezd?dött.A születésnapról amúgy joggal állapította meg, hogy a legsavanyúbb íz? volt egész életében, pedig volt néhány szomorú születésnapja, mióta tizennyolc éve egyedül maradt és élt egy kicsiny, bérelt lakásban.Kutya és macska nélkül. Egyedül.Mindenesetre ez [… Tovább]

Kisregény

A Szinájban 15-16.

2009.10.14. Avi Ben Giora. 7

* 15.   Péntek reggelre összeállt már minden. Lázban égett az egész banda. A fontosabb melókat megcsináltuk, vagy legalább előkészítettük, hogyha visszajövünk, akkor ne kelljen sokat bíbelődni az újraindításnál. – Mikor indulunk? – ostromoltak a többiek. – Fogalmam sincs. Csak azt tudom, [… Tovább]

Egyéb

A préda védtelen

2009.10.14. Dobó Erzsébet 2

Mit száraz levél rezdülése              Annyi csak szívem reménye remeg a hontalan szerelem.               Vicsorog a szenvedély,   a préda védtelen              minden lépted fenyegetés Menekül a józan ész             S ónos palástját teríti ránk az ég    

Vers

Február

2009.10.14. Lazarev Oleg Alekszandrovics 3

Nappal van, öt percen belül kong ismét a dél, Olvadó hónak cseppje a maga módján zenél.   Február, te zajosan ropogós, s tekintélyes úr! Nevedet, ha ejtem, tekintéllyel ejtesz te rabul.   Akár a közelg? jéghegy az óceán mély vizén! [… Tovább]

Vers

az Antarktiszon

2009.10.14. Schmidt Tibor 13

jéghegyek csúcsára támaszkodik a csend az árnyékok lecsorognak Isten a Nap alá felhőket tesz kicsavarja őket   és nézi ahogy a hátralévő évek kövér tócsákban rozsdásodnak   a kapitány elhagyja a hajót a hátrahagyottak posztokért marakodnak    

Humor

Korrupció

2009.10.14. S. Szabó István 4

*         Kora délelőtt volt. A kopott presszóban csupán két férfi ücsörgött. Józsi, a pincér, unott arccal támaszkodott a pultnak, és körmeit piszkálta. A főző sistergése szakította félbe a csendet. Jolán poharakba töltötte a kávét, a pincér [… Tovább]

Vers

A szél

2009.10.14. Takács Dezső 22

Üvölt a szél, szenved napok óta. Mint ha megriadt ménes volna, vágtat a pusztán. Nekilódul, megáll, s kezdi újra. Tombol, majd dorombol, kunyhóm tetejéhez dörgöli oldalát, azután meglát valamit a folyón túl, elrohan, dúl–fúl, tépi a nyárfák reszkető lombját, míg [… Tovább]