Kavyamitra Maróti György : Három röpke dalok

Ars: egy költ?é, nem enyém
Tenéked jó lehet!
Tollpárnára fektetheted
babéros fejedet,
olvassák versedet,
és kedvel is mindenki.
Hozzám senki nem kommentel.
Jó szót sem érdemlek,
s nem izgatok kutyát sem.
No de!
Dolgom nem ízlést elégíteni,
nem! Az nem lehet!
Az izlést formálni
születtem.


Utolsó el?adás az utolsó kis moziban

Rég elfogytak a perecek,
és Fellini is rég meghalt.
Kigyulladnak a néz?téri
fények, a Bohócok elhagynak.
Kimenni egy térre?
Innen kimenni végleg?
Jaj soha, soha!
Nagy reklámok nagy fényei
ott kint égnek.


Még röpkébbek: már-már haikuk
Az októberi
csíp?s hidegben árva
maradt ez az ág.

Tegnapi énem:
mai jellemem atyja,
holnap reménye.

Elnézlek fa, te szép.
Melyik sejtedben rejted
most a cseresznyét?

Néhány száraz ág
sápadt, fonnyatag levél:
a mulandóság.

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.