H.Pulai Éva : A Kéz…

 

 

 

A Kéz, tulajdonképpen önálló életet él.

Tudatában van annak, hogy ? egy nagyon szép kéz. Milyen is lehetne más? Szép, és kész.

Már ott fent a vállánál is… már arra is büszke. Szép, formás, izmos férfikar.

Nem, nem szteroidoktól, a sok er?kifejtést?l, attól er?södött meg. Tudja, ha kellene, elbírná a világ összes terhét, egyedül. De erre nem volt még szükség.

Viszont ölelni…, azt igen! Azt nagyon lehet egy ilyen karral… Szorosan, szerelemmel telve. Folytatódik, egy arányos, gömbölyded, dávidi izmokkal díszített alkarral is. Büszke magára. Tudja, nagyon kellemes ?t megérinteni, hiszen puha – férfiaknál ritka – selymes b?r borítja. Csodálatos érzésekkel fut rajta végig a simogató kéz.

És továbbhalad…, továbbhalad egy gyönyör?, formás férfitenyérre. A kéz tudja, tenyere s az ujjai a legszebbek.

A leger?sebb, és a leggyengédebb mozdulatokra képes.

Ha kell kézen fogva bárkit átsegít az akadályon…, de elkíséri a gyönyörök legcsodálatosabb kertjébe is. S megmutatja a mennyek világát. Simogat, becéz, s eljutva rejtett völgyekbe, a szerelem patakját fakasztja meg.

 

De mintha bizonyítania kellene mindig, mindenkinek… S mi lesz, ha egyszer elfogy mindenki?

Hm. ez lehetetlen. Hiszen ? egy gyönyör? kéz!

 

Aki önálló életet él.

 

 

 

 

 

 

 

09.02.18.

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1136 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva