Fordítás

Sylvia Plath: Halál és Tsa.

Sylvia Plath 1932-1963.  Bostonban (Massachusetts) született. Szülei mindketten egyetemi tanárok. Sylvia mindössze 8 éves, amikor els? verse megjelenik. Kit?n?en végez a Smith f?iskolán, rendszeresen publikál. Sajnálatos módon egész feln?tt életében mániás-depressziós betegség kínozza. Szinte állandóan gyógykezelés alatt áll. Állapotába átmeneti [… Tovább]

Vers

Morajlás

  Már pírkad. Kezd?dik a hajnalutolsó felvonása.Egy bennem él? heged?szótólnincs nyugovásom. Hagyom magam,hadd sodorjonez a zúgó morajlás. Lehunyt szemmelérkezem a búshangú szirénhez. Felkelek odaát,hol e dal kesereg.Kutatom forrását,de a heged?st nem lelem. Tekintetem az ég, és faggatom a szelet.Ölbe vesz, [… Tovább]

Vers

K?kutat a csillagoknak

 kopolyát ástam vizet fakasztani                 s a csillagos ég mint rokolya                              perdült is egyet tükrére omolva                 míg a rögöt kapartam  sz?rköntösben csaholt már a mart                 terelni                 fél országot jószágot verembe                              terelni                             farkasverembe                afa cuka funda luka   gamón a száraz harang                 az ivó                csak lóg a bolond                nem mer   meríteni nem a taréjos [… Tovább]

Vers

Talán ajándék

    virágot hozott névnapomra és a lassan nyíló elhatározást agya barázdáiba ültetve   megkínáltam unicummal   keser? kísér? folyt fojtogatott megfordíthatatlan (s?t) léptei halkultak letiport szívemen  

Vers

Hasonlatos

                                                           Távozz tőlem!                                                          Legalább most, a vereség után.                                                          Megsebeztél, de énem csorbítatlan.                                                          Maradék erőt onnan merítek,                                                           ahová most sem tudtál behatolni.                                                          Ígérhetsz egérutat a rejtezkedésben:                                                          ha szabadban kényszerülök hálni,                                                          csakis csillagok alatt, nem bokrok mélyén.                                                          [… Tovább]

Novella

Hóember

– Anya! Azért sírsz, mert rossz vagyok? *       Réka is kisétált Mikivel a térre, ahol már sok gyerek hancúrozott a frissen hullott hóban. Hógolyóztak, viháncoltak, hóembert építettek. Miki is kicsi kezeivel próbált hógolyót dobni Rékára, amit ő [… Tovább]

Vers

?szi es? áztat

    ?szi es? áztat, életem zörg?, lyukas bádogeresz. Nézem a várost, mint fest? a vásznat, és nem tudom, mi lesz. Számban csikorgó homokszemek szavaim, felhólyagzik bennem  a csend… Köpni kéne, hogy kiáltsak, de minden marad idebent…  

Mese

Óvodai csemegék

Öt kicsi nóta     ÉHES KÉRDÉSEK   Óvó néni, kedves! Olyan éhes vagyok! Mit főznek ma nekem? Sütik a malacot?   Főzeléket adnak? Lesz sok süti, mézes? Torta pedig habbal?! Legyen ám jó édes! JANIKA MONDJA   Fazékban fő [… Tovább]

Vers

(El)jöv?

Hatalmas ?r, mi legbelül kitölti h?lt helyét a Múltnak… Üres remény  bolyong ködén, s a néma fellegek reá borulnak… Sötét jelen, mi hirtelen letépi szennyes álruháját – Magasba int, fel is tekint, s a napsugárra bízza új világát…     

Vers

Takaróba bújva

…én, a szégyenl?s kokott.      Nincs távfűtés. Az ősz korán kopogott, plédbe burkolózva fekszem, én, a szégyenlős kokott. Az élet nem ad meleget, ennyit, mint e kendő fekszem puha plédbe bújva, én, a vén esendő, takaróba becsavarva, tarka, mint [… Tovább]

Kisregény

Kamaszságok II. rész Brrr… A Suli!

    –     Csörr. Csörrcsörr. –         Kuss!    –         Csörcsörrcsörrcsör! –         No jó. Akkor csörögjél. –         Csörr? –         Nem, még alszok. –         Csörrcsörrr…. –         Te csak ne szóljál be. Semmi kedvem megint felkelni. Már tegnap is felkeltem. Meg el?tte is. És tegnap [… Tovább]

Novella

Háttal a fénynek

Nézem, lassan imbolyog a sírokon…*       Háttal állok a napsugárnak régen. Nem mérem az időt. Leveleket sodor a szél. Előttem egész halom. Ebből tudom, sok ideje nézem a két sírt. Egybe hantolták. Árnyékom átöleli, lassan fölé nő. Kibontja [… Tovább]

Kisregény

Pórázon XIV. rész

Az élet az egyetlen olyan dolog a világon, amit nem lehet túlélni. Még akkor sem, ha a nagy igyekezetbe belepusztul az ember. *     14.     Tizennégyezer méter magasan repülünk, alattunk a felhők szintjén vihar tombol.  Szép, és [… Tovább]

Vers

Élni először…

(Idézett sorok: Kosztolányi Dezső Harsány kiáltások tavaszi reggel)     „Látni a földet, látni, csak egyszer,” mielőtt végül majd betakar, mint langymeleg hajnalon, párás ajakkal, szerelmes csókkal a hitves akar.   Látni a hajnalt, inni, csak egyszer szomjasan, hosszan a [… Tovább]

Vers

Tűzfalak

I. Csak csapódnak ide-oda a tegnapi és mai dolgok a szabálytalanná magasodó tűzfalak között. A kilúgozott üresség, mint határozatlan térdarab lendül előre-hátra, meg-megtörve egyre zsugorodó árnyékomat. Aztán az erősödő zuhanásban félreérthetetlenül megszűnik mélység és magasság.   II. Miért vonz mégis [… Tovább]

Vers

Eshetett volna

    Eshetett volna. És ha jég szakad rám azt se félem, úgy álltam az ég alatt. Zsebemben összegy?rt reményem hoztam és eléd szórtam csöndemet.   Láttalak: árny vonult a kigyúlt mosoly mögött. Nálam fáklya volt Nálad füstszín? virág. A [… Tovább]