Nap: 2009.11.01.

  – Már megbocsásson, kérem tisztelettel, de aki nem megváltónak, az mi a fenének jött ide, (ha szabadna tudnom, …kérdem én: aki nem megváltónak, de mindennek jöttem.)  * Megváltó voltam egy éjszaka, mindenb?l kimostak, s anyámra raktak…  * Emlékezni a [… Tovább]

*         Mikor indultam hársfavirágport hintett talpam alá a föld. Tenyerembe simuló hűs kavicsok súgtak minden keresztútnál. Varjak károgása bíztatott elhagyni régi életem. Hittem ott a naptól árnyékosra csókolt hegyen túl hangodba öltözhetek. ősz van. Sziklának vetve [… Tovább]

Csak az els? három sor a régi… Átírtam, mert kusza volt kissé…:)   Életed szilánkja bennem…gennyesedni kezd a seb,mi képtelen kilökni múltadat!agyamban éledez – s ha tettre kész a gondolat –hegyes szikét ereszt belém – kivágni végre!Ne sértse már tovább [… Tovább]

  A Zsolnayt nem most Mert elmegy a vonat Váró vonat pedig nincs Megmondta keresztapám Éppen hogy – és most Jó bámulni kifelé Hét sz?l? Tokaj Gönci hordó és Penészes pince Mint Svájcban tehenek Nincs más él?lény Nem látszanak a [… Tovább]

Er?s a gyanúm, hogyadóellen?rnek néznek.Talán mert ritkán vásárolokabban az üzletben, és mostanábana blokkot mindig elteszem. Ezt sugallni talán valami bosszúfélerészemr?l, miután hárman is fixíroznaka csaknem üres üzletben,mikor a sorok közöttvégigtolom a kocsit. Azt hiszem utálnak.Viszont van az ügynek annyi el?nye,hogy [… Tovább]

Ahogy a kötél kihurrog a koporsó alól, mintha különös dallam nyújtózna föl egy ismeretlen hangszerből. Hallódik, ahogyan csöndjéből visszafordul, aztán megdöndül a fedél a legelső göröngytől.   És nem emlékezhetsz, de történt valami a két hang közé rémült óriási r     é     s     b          e               n.

    A Mindenségbe zárva itt mienk a kék, a zöld. Értünk, velünk, nekünk kering a Vénusz és a Föld.   S a többi bolygó mindahány, miket az ?si csönd káoszból ki renddé emelt. Jóval létünk el?tt   keringtek ?k, [… Tovább]

    Miért lenne más -e nap?Ma ugyanúgy távolokba vesztél.Lobogó hajamban a gyászselyemszalagfeketébb a korhadó keresztnél. Jöttöd, s az, hogy visszahulltálneved bet?i, negyven évnyi testedma éberebben éget, s vörösen lobog rámolyan t?zzel – ahogy kinevetted. Azt mondtad: – ne félj, [… Tovább]

  reggeli kóma sikító ájulat névnapon belekben suhan görcsöl a lágyék mindig november elseje akasztott éjjelén feln?tt apát sirat régi ?szben egy kislány temet?ben maszat a torokban azóta csak leng ide-oda (ahogy te) újra térdelne már kezére esik a fény [… Tovább]

  mutatok neki. Incselkedem vele. Kerget?zünk. Nem kapom el. ? sem engem. Ezt  már unom.   Leülünk sakkozni. Csal. Hagyja, hogy nyerjek. Kártyázunk. Alsó. Fels?. Király. Ász. Megint csal. Úgy keveri a lapokat, hogy ? legyen a vesztes.   Kiránduljunk [… Tovább]

Mégis mit kell elfogadnom?Mi az, amit nem értek? Ilyen voltál mindig is,S az ember maga is ilyen: Önvédelmi vagdalkózás, bizony van elég.Feloldozó isten ez a Divatmészárszék. Nem értem, de talán, ha (?t) bemutatnád.. hogy rájöjjek, hogyan vált apológiádból culpa. Én [… Tovább]

hidegleléses ködök takarjákszemem és lelkem – reszketek én,hol van a bársony simító álom-magam maradtam a bánat hegyén- miért hogy minden szürkébe fordul-hova lett a kedves, pompás világ-itt van az ecset – hol van a festék,mosolyszikrákkal színezzük át…

halottak napja (?)       apám. huszonhat éve múlt már,vége lett. te nem engesztelhetszki. és én se mondhatnám igazán,sokkal jobb lettem. és nem is engesztel?dhetsz, mert ismétcsak a csönd az, ami beszél.mint akkor ott rég, zörögvea bocskai utca macskakövén. [… Tovább]