Túlélni – de mit is?

…túl kéne élni, de mit is? – talán össze tudunk tarhálni két lityi borra -, sóhajtotta reménykedve…

 

Kökin, a huzatos metrókijáratnál
álltunk, mikor így szóltam társamhoz,
mert ha iszom, bizony b?beszéd?bb vagyok,
mint általában – Jocó – mondtam,
úgy emlékszem tán valahogy így hívták –
veszettül hideg van, és én kimondhatatlanul
reszketek kívül s belül, túl kéne élni,
de mit is? – talán össze tudunk tarhálni
két lityi borra -, sóhajtotta reménykedve,
– hé te, anyaszomorító, figyelj
már oda, ki ne essen kezedb?l az üveg.

23látogató,1mai

Szerző Leleszi Balázs Károly 41 írás
1958-ban születtem Budapesten református lelkészi családban... Fiatalabb koromban jelentek már meg verseim különböző irodalmi lapokban, 20 évnyi hallgatás után kb 5 éve újra írok. Hozzám leginkább a szakrális versek állnak közel... Az életem folyamán 4 v. 5 munkahelyem volt, jelenleg a gyermeknevelés területén dolgozom... Eddig hét könyvem jelent meg... Voltam fent, voltam lent életem folyamán; voltam hajléktalan, és vagyok most hajlékkal rendelkező - és vagyok most az rök Hajlék felé igyekvő...

17 Komment

  1. igen a “köki” csövesei, hajléktalanjai (milyen kegyetlen szó is ez, hajlék-talan) hányszor kerültem ki őket mikor ott ültek penetráns bűzbe fagyva, mindahányszor gondoltam rá vajon mi mennyire voltunk közel már ehhez az állapothoz…. vajon mi hányszor kerültük el mégis jó-rossz döntéseink jutalma-büntetése-ként ezt a sorsot…
    nagyon üt ez a vers, ha vers.

  2. …túl élni a halált, túl élni a saját életüket…túl élni a következő percet…a nyarat a forróságost, a telet a jégroppantót, az éjszakát a csalfa démont, a nappalt…a kegyetlen VALSÃÂGOT…
    …én ezt olvastam ki, versed “tovább olvasva”…
    Nagyon sokat járok arra…anno a Koldus álom is “ő belőlük született”…és a mai napig keresem a miérteket…
    lellek!!!

Hagyj üzenetet