Vers

Istenek közt?

  Nem tudom, valóság vagy álom Mi történt velem, Istenek közt jártam Az Olimpus hegyen… Zeusz, kit módfelett csodáltam, Csak nézett, S én vártam, Mily szókra nyílik Isteni szája?   Állok és merengek, Te, földi lélek! Tiszta csoda, hogy felértél [… Tovább]

Vers

Annyi tavaszon

      Mindent elmondtam De te csak faggattál   Közénk üvegfal emelkedett Láttalak de hangod Már nem ért el Ijedten tapadtál a falra Kezed-arcod eltorzult Tényleg ilyen lennél És én hozzád ragaszkodtam Annyi tavaszon át Minden csalásod Megmagyaráztam magamnak [… Tovább]

Vers

Egy lyukas zsákbábu monológja

irigylem   az élni tudót   a könyör híján    taposót   a kajánul vigyorgó    kút káván hanyagul könyökl?t    mutatom ám mélyem   hogy h?süljön benne   ambróziás kéjed    talp alá valót a    taposónak   döngölje csak a lében fuldoklókat    dongák közt ha szivárog    ozirisznak vére   fojtogasson  az abroncs   s áldd a ned?t   te balgán áldó   zsinóron [… Tovább]

Vers

Madár

Látod? A fán terpeszti a tollát Csípi magát a cs?re hegyével, nézi szemével, vaksi szemével: Élek-e? Élek-e még.   Pattog a r?zse, felcsap a lángja, száll fel a füst, a szél tarajára, fröccsen a zsír – végére a nyársnak – [… Tovább]

Vers

Dedó

Tudtam én a lányokról már majd’ mindent, kinek mi van köpönyege, szoknyájának, kötényének alatta, alapszíne, bugyiszéle anyagja, csak még azt nem érthettem meg: a kés?bbi magamat, aki még nem voltam soha, de soha, majd akinek ez az egész jaj, de [… Tovább]

Novella

Kutyafüle történetei – III.

Kutyafüle történetei egy novella sorozat. Különálló történetek, melyeket összef?z a f?szerepl?: Kutyafüle, a világ legrosszabb gyereke – és feln?ttje. Kutyafüle hiába volt a világ egyik legrosszabb gyereke, élete folyamán ritkán kapott ki Édes Szívemt?l. Talán négy, vagy öt alkalommal. De [… Tovább]

Vers

Érintés

*   Ahogy érintesz, méz csorog ereimben ahogy arcomat megsimítod, érdes tenyered lenyomata emlék-rajzolat gondterhelt homlokomon – ahogyan bőröm ezeréves barázdái között kitelnek a ráncok – újra húszéveseknek lát  a visszaforgó  idő, rég  elkopott jelenünk feloldódik a koron túli ölelésben [… Tovább]

Vers

Összetartozók

Az öregasszony szobájában, közvetlenül az ajtó mellett, egy műanyag Szűz Mária lógott, alatta – pontosan illesztve a talapzathoz – egy szenteltvíztartó. Az már teljesen bizonytalan, hogy a befelé nyíló ajtó eltakarta-e, vagy fényt dobott rá. Sohasem láttam, hogy száraz ujjait [… Tovább]

Vers

Gyarlóság

Gyarló az Ember,s nem vagyok kivétel én sem –Hiába küzdök ellene,ha jobbik énemetlegy?zi néha léha társa!Nem hallgathatok hát az értelem szavára,hisz’ elnémítják a csúf kisördögök,mik belém bújnak olykor –tiltásom dacára…Hagyjatok magamragoromba, öntelt ösztönök!És tisztuljak meg végre önmagamtól,lehessek holnaptól, ki él [… Tovább]

Vers

Őszintén hazudj!

Kimondhatatlanul nehéz – ez kész szerencse – magamban tartani, amit illene egész világnak hallani, hogy áldozat lehessek végre, s rám süthesse bélyegét a nép, tegnap egy bolonddal kevesebb, – Ma egyel több, na, nézd! Hát, jó. Magamban tartalak s elnyellek [… Tovább]

Novella

Csőrike

*     Ott volt mindig az ablakban, figyelte a járókelőket, ő köszöntötte az utcáról bekukkantó érdeklődőket. Legtöbben nem jöttek be a galériába. Szívélyes invitálásunkra „Majd máskor, most sietnem kell” című válasz érkezett nap-mint nap, a „Hagyjatok békén az ócska [… Tovább]

Vers

Rémek Kalandora

  Ezeket most nem igazán lehet Belevágni holmi szótagszámba Vagy szavakat keresni Majd rendezni ?ket sorba Már folynék is a könny S a sárkány (úgymond) Orrba vágja a hiú daliát Ki Dalí mosolyával D?l dugába majd Szépítve adja el? Diadalát… [… Tovább]

Vers

Tarkómra roppant

Megsirattam a madarakat… Mert ?k tudják,?sz jön;súlyos, égett szagú asszony –és vele cserépver? dühös szelek,megtépni az ingem. Zokogtam, mert velükdélre tódult minden,ami tavasz. Ha agyonnyomnakfonnyadt-íz? hidegek,majd kiáltani fogok. Ne halljátok soha. Ne tudjátok soha.     Megjegyzés: barátaimnak

Vers

Nyárelő

Az első csöndes, méla nyári est oly illatos, meleg, s a testem cselekedni rest ma már veled. Málnaízű a csókod. S oly beszédes az ölelés. Tudom, megorrolsz rám, te édes, de ez kevés.   Ma másra vágyom, viharra, szélre, esőre, [… Tovább]

Vers

41

Ki idáig velem, Marad-e még ma mellettem?Negyven múltam, Tegnap egy évvel,Gondolkodj! Minek az a nagy fej?Reggel, ha felkelek fél kilenc,Ideje lenne most számot vetni,Folyton csak bet?ket aratok,Nap voltál Anyám,,Én meg a Föld vagyok!Az id? stacionárius kényszer,Holdból egy Napkovács,A Fél három [… Tovább]