Szögedi Judit Szerző
Vezetéknév
Szögedi
Keresztnév
Judit
Ország
Hungary
10 év 10 komment

Játsszuk, hogy játszunk…                                                   Múltammal üldögélünk.                                              Hörpölgetjük teánk.                 [… Tovább]

10 év 24 komment

Saját kép – Minden tett és szó néha mázsányi teher.   Meglepetés várt a levelesládámban. Elfeledett id?kb?l felhomályló alak levele. Udvarias (kötelez?) formulájú megszólítás, bevezetés után, kérés. Szeretne találkozni velem. Telefonszáma, mail címe lap aljára biggyesztve. Töprengek egy kicsit. Nem [… Tovább]

10 év 13 komment

                      Egykedv?en k?röz? tömeg között                  tipródom.         Emberek. Annak “játszanak”.          Keresem a jelet magam,                 magamon.            Nem enyém a hely.                Nem vonz,          nem kell ez a homogén                ál-nyugalom!           Az [… Tovább]

10 év 11 komment

teremt? cseppre csepp.                                              Üres utcákon                                         viszhangzó zajjal                                              suhan                                      a magányos, fürge este                                        tócsákba cuppanva,                                        szaporán lépeget                                       minden álmot szül?                                            fekete teste.                                         Halk pötyögéssel                                        egyenes csíkokban                                     [… Tovább]

10 év 11 komment

Ha kihunyt, ha ki nem… Megyek.      Ráérsz választ írni – ha egyáltalán írsz -… F?képp’ azért, mert most egy kicsit monologizálok… Az én régi életemb?l kiragadva néhány morzsányi, marasztaló megtapasztalást. Önz?n – magam. Egyszer?, nyers monológom zúdítom a [… Tovább]

10 év 11 komment

…mivé lesz az ember, hogyha megöregszik…     A N? lassan ballagott a városka f?utcáján a buszmegálló felé. Ez nap is eljött. Megérte, megélte. Nyugdíjazás. Csak remélni merte, hogy a kollégái valóban sajnálták, hogy már nem dolgozik velük többet és [… Tovább]

10 év 8 komment

  Masírozunk. Kín-verejtékünk, vérünk beissza a föld. Abból fakasztja tiszta, h?s vizeit. Lépteink kristály ritmus- kavalkádja táncoltatja megfáradt rögeit. Megyünk. Nyomainkat az út magába oltja – tán’ meg?rzi emlék gyanánt-, mig soraink egyesülnek, s összeolvadva vonulunk tovább. A Lét sivatagában [… Tovább]

10 év 7 komment

Kutyafüle történetei – VII.   Már egy hete a Velencei-tó mellett nyaraltak Erával és még néhány fiúval, lánnyal. Vittek kis sátrakat, letáboroztak és élvezték a nyár minden ízét, illatát. Hmmm… néha a “szagát” is, mert a tó esténként iszonyú b?zt [… Tovább]

10 év 20 komment

Édesanyámnak. Duzzadt kalács pöffeszkedik az asztalon. Tetejér?l szikrázó, porcukor-folyam pörög. A fán vidám színorgia hintál, körötte dacos, gyermeki vágy hömpölyög.   – Te rám szólsz: drágám, legalább ilyenkor ne dohányozz!-.   Pohár pohárral vált bódító csókokat. Nevetés, zsibongás száll, s [… Tovább]

10 év 6 komment

Bizony, vannak szégyellnivaló tetteink…   A város központjában volt dolgom. Hivatalos ügyem elintézése után gyalogosan indulok hazafelé. Kellemes id?ben, sétálás közben nézegetem a kirakatokat. Lassan, ám biztosan odaérkezem a “csábítás csábítása” elé. Turkáló. Nem tudom miért, de imádom ezeket, a [… Tovább]

Szögedi Judit Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.