Csendül az üll?, hogy víg kalapácsom táncol az izzó vason. Tárgyakat építek ideákból, s megteremtem a holnapom. Örökké álló szépséget kovácslok markom szelídít lángoló vasat, és megtöröm a múlt formáit, s a törhetetlen is, kezemben széthasad. Mit én [… Tovább]
Halovány fűzek, régi sírhelyeka múlt-világ márvány-könyvlapjai,rég volt nevek, meg nem élt dátumok,a tér-idő nem látszó pontjain. A régvolt asszony, mint ifjú arapeplum alatt szaladt oltár elé.Ma szobra áll csak. Lábán kőpapucs,s a hamvait befonta fűz-gyökér. A szemgolyó, mely hajdan barna volt,ma hófehér, [… Tovább]
Úgy felkavart, hogy újra láttalak – mint nyers avart a szél a fák alatt – úgy felkavart. Jöttél elém árnyként. E délután a múlt felém kapott. Eső után jöttél elém. Az ifjúság eljött, te hoztad el. Egy volt [… Tovább]
Azon az ablakon nem látszott át az ég, visszatükrözte szösz-haját, s szeme tenger-színét. Befútt a szél a réseken, fehérlett künn a rét, s lázas szemmel csodáltam kezének lágy ívét. Új irkát vett el?, (kötése tiszta, kék) s türelmes [… Tovább]
Öreg paraszt hajtotta rossz lovát, mi szekerét voná a d?luton.——hol? A tengely eltörött. A szekér felborult,——————felborult s árúja szétgurult. A bokrokon————————-szétgurult fennakadt egy sárga sajtdarab. A holló, ki éppen arra járt örült, hogy ingyen jut falat. Cs?rébe kapta hát, s [… Tovább]
Mitológia kilenc múzsája közt a legszebb, ki tartsz kezedben stylust, pergament áldott Kalliopé, te fogd a kezem meg, s irányítsd szellemem, míg új verset teremt.
Látod? A fán terpeszti a tollát Csípi magát a cs?re hegyével, nézi szemével, vaksi szemével: Élek-e? Élek-e még. Pattog a r?zse, felcsap a lángja, száll fel a füst, a szél tarajára, fröccsen a zsír – végére a nyársnak – [… Tovább]
Az első csöndes, méla nyári est oly illatos, meleg, s a testem cselekedni rest ma már veled. Málnaízű a csókod. S oly beszédes az ölelés. Tudom, megorrolsz rám, te édes, de ez kevés. Ma másra vágyom, viharra, szélre, esőre, [… Tovább]
Olyan szeles volt az a város, s mindig szemembe fújta a port. Torkom kiszáradt, s hogy nedvesedjen, az Óbesterben szürcsöltem a bort. A múzeumban megcsodáltam, amit Munkácsy alkotott, és sok csókról tudnának mesélni ott a parkban azok a padok. [… Tovább]
Régóta tervezem már, hogy izraeli élményeimből írjak egy kis csokrot. Kiváló alkalom ezzel kezdeni. Mint új bevándorló, a kilencvenes évek elején a kötelező nyelvtanulás után azonnal munkát kerestem. Nem aggódtam a jövőm miatt, hiszen több szakmám is van, felsőfokú [… Tovább]
