Nap: 2009.11.18.

  Csak azért mentem volna el, hogy ne legyek itt, mintha ellenségem lenne a régi hit, amely szerint s miben…, de kár, senki sem morzsol kukoricát ma már. Én sem ülök cseresznyefa tetején, csirkéket sem dobálok maggal, megbarátkoztam magammal, és [… Tovább]

…egyenes maradt törzsemben az ember…   Hagyd lépteim (talán kérnem is kár)Távolról követsz sz?k macskaszemmel.Bármerre d?ltem – a válaszoknálegyenes maradt törzsemben az ember. Hagyd a sok követ: odébbgurulnak.A sínek közelét ne told, ne féld;s ha nincstelen hagy utamon egy új [… Tovább]

                                                  Sándorom, hát annyi év után                                                 teljesült, mi remény volt csupán,                                                 találkoztunk… Hajad immár ?sz,                                                 de lelked lobogása ismer?s,                                                 az értelem szemedb?l ki nem szökött!                                                 És egy érzés még mindig összeköt,                                                 minden nemesfémnél [… Tovább]

  szeretem a végs? órát, amir?l szólt eddig minden, amiért eddig úgy tudtam, készül?dtem teljes hittel –   az id?k mikor betelnek, akkor lesz üres az ember – szül?je, gyereke nincsen, barátja sincs, se szerelme –   újraválaszt akkor mindent, [… Tovább]

elmeséltem nekedtenyerem összesszimbólumát és megígérted hogy vadgesztenye hajadföldembenörök dísz marad hogy levessel vársz majdés hússalde étvágyamcsak akkor torpanha testem marhatombeléd én immárelrakom magamnakszemed barna énekétés mandula illatú nevedlesz ékezettompa hajamban megtartom emlékedtéliretakaró aláfogvacogva meg?rizlekhabár nem szögeltek föléda csillagok

  Éj-futárként jött.   Reszkető lombba fészkelte magát, remegőn mormolt, mint bozontos ág.   Ringató árnya szélcsengőn zenélt, ősz húrja zizzent csendem peremén.   Éj gerezdjében égi ajándék, november-lépte rezgésemben élt.   Tükrömben látott boszorkánytáncot,  pirkadást bűvölt, vágyat úgy bontott. [… Tovább]

  Percek óta nézlek, vagy órák óta?  Próbálom kitalálni, mire gondolsz, mit?l ilyen a tekinteted. Hallgatsz…  Már tegnap sem szóltál.  Persze, Mit is mondhatnál,  És miért mondanál bármit…?  Ilyenkor a csend ordít:  vedd már észre magad! De azért még  nézlek [… Tovább]

  Ha ceruzáim végleg messzi tűnnek, kis fűszálakat adok majd betűmnek, és hajnalonta zöldből összehajtlak, hogy csillogjon a neveden a harmat.    

    Hosszú pókfonalat ringat a szél – száll az ökörnyál –Csillan rajta a fény, jelzi az ?sz közeledtét –Lassan húrja szakad, pattan a szál – tépi a h?s már,S illan a nyár – belesajdul, fáj, mi csak emlék.   Csendben [… Tovább]

“néma utcákon visszhangot ver lelkem kiégett sivatagja “ Alszik a város éjpaplannal eltakarva néma utcákon visszhangot ver lelkem kiégett sivatagja testemet csend súlya sebzi még szorítom szavaid szilánkos fényl? darabjait harcolok vele kapaszkodom belé ahogy fuldokló a felé vetett száraz [… Tovább]

                                                               Pósa Ede: Falusi utca I.            Taposott  ösvény világom sovány testén. Sáros seb az árok. Vadgesztenyék ujja koldustenyér forma, alattuk sétálok, oldalán a sornak házak omladoznak.   Úr elébe vittek, visszahoztak. Iskolába löktek, laktanyába zártak, szerettek, köpködtek, kerék alá [… Tovább]

  ajtón át tótágast áll a hold távolsága zár szótagszámba lám zöld zseb zsoltárt zanz ásít s már musko táj fut ó falásnyi emberhús ellenébe bús bársonykezébe omlik ollé a lébe mit társi mézbe pácolt akáci méhned?jébe burkolva feleng edelmesen [… Tovább]

  Üres hallgatásba csúszik a délel?tt, homályos képeket hintál a szél, halványuló fények összeállnak s a kurta sóhajba öltözött remény, meginog a perc csámpás peremén. Nemsokára hosszú árnyakat küld a Nap, ?k szótlanul tárgyak alá bújnak, s a fáradtan dongó [… Tovább]

tribute to Pilinszky J.   Ne tegezz Windows! Látnád mennyire Egyedül hagytam magam Ne tegezz Pilinszky Majd én tegezem magam Elhasznált a sor  Kizár a vessz? nélküli Szavaim te gy?zz le Bel?le jöttél és vagy Önmagad által Meggy?zve magad Átjáró [… Tovább]