Nap: 2009.11.28.

Némán üvölt a jéghideg éj, elfáradt múltban rekedtek hangjai.   Ösztönöm poros romokon lépdel, fénylőgyöngyeim bezsákolom, s cipelem hátamon.   Ölelések emléke simogat, ad létezni erőt.

  Még nem énekeltükmeg elégszer a telet,lehet, hogy a hópihéktúl forróak most ahhoz,hogy torkunkra tegyükőket. Az én gégémen ott ül az egész gyulladt világ: poros szőnyeg rojtja, penészgomba,tömör labdává gyúrtföldgolyó! A szűk kis folyosósötét és félelmetes úta szavaknak, vagy neked,nehogy [… Tovább]

Szilvásy Ferenc halálára A halál – az egészen más: fejtetőre áll a nap, a lét földi videóján fordul a film s elszakad, a pódium-hexagramban misztikumig ég a láng, báránybőrt terít a táltos, hamuvá hal a parázs, de a csillag bűvkörében [… Tovább]

néha még koppanlassan kimértembel?lem is valami tisztavalami új és valami annyiraismer?s mozdulatami közel tud vinnia valósághoz és néha nehézelhinnem hogy mindenneképp így kell lennieépp ennyire bonyolultnakmár nem kéknekcsak valami halvány derengésnekoszlopokkal és boltívvelvállamtól válladigfeszült várakozásban atudathasadás peremén

  Élünk…Mint férfi és n?egy bolygón,s látjuk, min?kavalkád az életünk,a világból se kérünk,ha nincsenek közös alkonyok.Hangolsz és én hangolok.Néha temetünk…Néha örülünk….Mert van demokrácia is,de nem túl könny?,ha utcára visza jó szándék.S ha ?szül a halánték,az bölcsességgel vegyül,oly kegyetlenül,mit érteni igen [… Tovább]

                                                          Elrugaszkodás, majd                                                           át a korlátokon, hogy                                                           a fölörvénylés igézetében                                                           elvitorlázz — hátán                                                           üdvözítő szeleknek —                                                           nyugodtabb vizek fölé.                                                             Költözöl ha önszántadból                                                           légüres térbe, hol nincs                                                           lobogás még a gyertyalángban is,                                                           hogyan rabolhatnád ki                                                           [… Tovább]

Van a szobámban egy fekete lyuk,ami szelektív szippantja a fél pár zoknikat, a tollamat, és a gyújtómat.Hónapokkal kés?bb váratlanulkilöki magából. Igazán nagyonrejtélyes dolog ez.  Mi van ha legközelebb én leszek a célpontja. Elt?nök ,de engemmár úgysem öklel vissza. Ki tudja,talán [… Tovább]