néha még koppan lassan kimértem bel?lem is valami tiszta valami új és valami annyira ismer?s mozdulat ami közel tud vinni a valósághoz és néha nehéz elhinnem hogy mindennek épp így kell lennie épp ennyire bonyolultnak már nem kéknek csak valami halvány derengésnek oszlopokkal és boltívvel vállamtól válladig feszült várakozásban a tudathasadás peremén