Czirják Jolán : Id?futás

 

 

Hosszú pókfonalat ringat a szél – száll az ökörnyál –
Csillan rajta a fény, jelzi az ?sz közeledtét –
Lassan húrja szakad, pattan a szál – tépi a h?s már,
S illan a nyár – belesajdul, fáj, mi csak emlék.

 

Csendben hull’ a levél, sárgul a táj – nyirkos a reggel,
Gyengén pislog a Nap – szürke szemét dörzsöli mélán –
Aztán j? az es?, ködbe szitál, úszik a széllel,
S egyre közelg’ – hava csillan – tél jön uszályán.

Legutóbb szerkesztette - Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"