Vers

jégvirágszirom

      hideg szobában fagyos gondolat didereg hegyes jégcsapok megsebeznek zúzmara arcodra bánatot rajzol megdermedt karod vágyad megfagy egy eltévedt jégvirágszirom ablakodon    

Novella

Istennő a Múzeumban

Szemben a várossal, kemény sziklákon feküdtem, és negyven évszázad, vagy talán több is elmúlt felettem. *           Emberkéz formált lágy agyagból Legyek áldást hozó Istennője a háznak Porszem lettem csak, vaksi bálvány Minden évszázad minden perce, hogy sokszorozza [… Tovább]

Novella

Ki korán kel…

*       Már jóval az ünnepek előtt minden reklám adta lehetőséget kihasznált a kereskedelem, hogy az embereket vásárlásra ösztönözze. Újságokban, tévében és a közlekedési eszközökön mást sem lehetett látni csak ilyen és ehhez hasonló hirdetéseket: „Gondoskodj már most [… Tovább]

Novella

Utolsó lap

Újra itt vagyok! Ma nagyon jó napom volt. Hetek óta csak nézegettem azt a fiút az ötödikb?l, erre ma ebédnél mellém ült. Úgy remegett a kezem, hogy a rizsszemek csak úgy hullottak vissza a tányéromba. Nem is mertem ránézni. Mit [… Tovább]

Vers

Kis szobám

Beléd temetem arcom, te kis szoba, te megtört öreg, vén tet? alatt nyújtózik kicsiny testedben a vigasz, s már magad sem tudod, hányszor érintett meg a tavasz.   Szívedben hallgatózik a csend, forog benned a képzelet, saját történetem vallomását szelíden fested [… Tovább]

Fordítás

Edgar Allan Poe: Lee Annabella

A képen Sarah Elmira Royster, Poe legnagyobb szerelme, állandó ihlet?je       Lee Annabella    (Annabel Lee)     Jó rég történt, sok-sok hosszú éve már Csuda tenger üde partján, Hogy élt egy lányka – tán névr?l ismert: Az én kis Lee Annabellám; Hogy szeressen, s szeressem – ennek élt csak, Nem vesz?dött másnak gondján. Gyerek voltam, s ? is gyermek Ama tenger csuda partján, De egymást több, mint szerelemmel szerettük – Én és Lee Annabellám. És angyalok irigyelték meg szerelmünk, T?lünk elkívánván. Ez volt oka, hogy akkor régen Honunkat a tenger partján Rossz szél érte, s meglehelte Gyönyör? Lee Annabellám. Jött is úri pereputtya S vitték, t?lem elszakítván, Kriptájába zárták menten E honban, a tenger partján. [… Tovább]

Egyéb

Ének találkozás után

“A hit vezérelt, nem Te – már tudom; s az én bűnöm, hogy nem értettelek…” ( Ratkó József ) Történik: bárhol, bármikor. Szín: sötét helység, benne két kockarács (1;2;), egymástól három méter távolságban, balra egy fehér karfás hintaszék. Kezdésnél gyenge fény, [… Tovább]

Vers

Egyetlen érzés

Az illusztráció Juli Vajda munkája Az érzés egyetlen de az tudja csak ki állt már Pilátus előtt ki vacsorázott tucat körülre terített asztalnál s mentette át máig jelképpé cipelt végítéletét…

Vers

Jelentelen

    Vajon mikortól hittél abban, találhatsz nálam jobbat? Vajon hányszor kerestél mást, s ha jött a szombat, jöttél éppen úgy, mint annyiszor előtte? Nem vettem észre, testem csak megszokás ölelte. Pedig gödörig esküdtünk titokban, nem hittünk a mással holnapokban. [… Tovább]

Egyéb

Reklám-sztori

    A Szeretet ült a kirakatban. Mellette a Bánat feküdt. Az emberek siettek. Néhányan visszafordultak. A Szeretet mosolygott, a Bánat laposan pislogott. Hiányolták a figyelmet.    Hát ruhát cseréltek. A Szeretet gyönyör? volt meztelen. A Bánatra kicsit sz?k lett [… Tovább]