vegyes

Esti séta

Hullámzó árnyak alatt az utcai fények Pislákoló lámpák vagy csak félre nézek Lábam alatt mozgó talaj felemelkedve ringat s elejtet ha akar Szemem el?tt suhan az út szédít? jelen s múlt Minden egybe csúszik nekem s egy felh?n vagyok hirtelen [… Tovább]

Egyéb

Nyálas csap

    Száraz szájjal ébredtem. A lámpabura árnyéka kalapot tett álmomra. Átmentem a fürd?szobába. Ittam egy kortyot. A mosdókagylóban nem fértek el az emlékek. Összecsapkodtam vízzel a tükröt. Nem akartalak tisztán látni. Szép voltál. Én is. Amikor itt. És utána. [… Tovább]

Vers

hangulat

ráncosragyúrt hegyek ormát asszonyi felh?k ölelik rajta alvadt vérben a Nap   ráncosragyúrt hegyek ormát asszonyi felh?k ölelik rajta alvadt vérben a Nap   lélegzem, mintha ott lennék valami sírtalan csendben   nem idegen aszfalton léptem bár a szél maradásra [… Tovább]

Novella

Barátság és vonalzó

fúrton-fúrt verekedtünk, egész álló nap bakolódtunk *            Bénivel egy padban ültünk a negyedik elemiben, a hosszú hatszemélyes padok egyikében. Mi ketten középen —, Béni tőlem balra, jobbra pedig Kuli, egy magas izmos fiú. Bénitől tovább [… Tovább]

Novella

Légy barátom egy…

*     Mikor hosszú idő után ismét Budapestre látogattam, még nem akartam megkeresni régi ismerősöket, barátokat, de érlelődött bennem a dolog. Bizonyos dolgok miatt nem igen leveleztem barátokkal, mert többször kellemetlen meglepetés ért. Én akkor ezt arra vezettem vissza, [… Tovább]

Vers

Napnyugta elé

Úgy nézz vissza a múltra, hogy ne fájjon. Jajszót se ejts érte, hogy kiraboltak. Nem vagy már fénye a Napnak, ha lángol. Árnyéka se a föléd hajló Holdnak.   Ne lássa senki, mikor könnyet ejtesz. Az éveidet nem kell letagadnod. [… Tovább]

Kisregény

Melyik élet? – 4. rész

  Reggel egy óriási csodaszép virágcsokor jelent meg az ajtóban. Thomas nézett ki mell?le reményked? arccal, hogy nem lesz elzavarva. – Szia! – szólalt meg félénken. – Bejöhetek? Erica bizonytalanul elmosolyodott: – Persze! Úgy tudom a férjem vagy! – Úgy [… Tovább]

Egyéb

Beutaló

      Tegnap ismét megkörnyékezett a félelem, ilyenkor beszakad a hát, szívtájon szétszórt élelem.    Teszem azt, morzsolt kukoricahalom, mi felett disznók röfögve nyelnek, vagy ló roppantós harapása zabra, ehhez hasonlítható szorító fájdalom bambul a pitvarba. Talán már pszichés, [… Tovább]

Vers

Zsigerek fohásza

Újra csak egy kikerülhetetlen pillanat emlékezés  a Városban felejtett félszeg napra virrasztásra mécseseknek izg?-mozgó gyertyaláng tengerén hol elny?hetetlen vált hitté az ölelés hol kihallatszott zsigerek fohásza a roppanásig telt, nekifeszült id?

Vers

CSEND 2010

  Oly fogható és érezhet? a csendem. Személyes, egyénre szabott. Marokba rejtem, dédelgetem, nyitott tenyérrel fény felé teszem, rakom virágos párkányom díszhelyére, igazgatom könyvespolc szögletébe, burkolom gyolcsba, fehérbe, forgatom ünnepr?l megmaradt kókuszreszelékbe, hagyom, hadd illatozzon. Tizenkét hangot rajzolok neki, tanuljon [… Tovább]

Vers

Genezis, Ádám

Elmentél, s az időrostája szilaj szél, szétszórta szavad. Kit képedre gyúrtál nem marad örökre kerted tudatlan éke.   A kegy nem kell. Vihar hiába ver. „Krumpli és kanál”, kései halál, könnyű, adassék másnak. Én magamhoz leszek hű. Tépheted naponta szárnyam, [… Tovább]

Egyéb

Szergej szilánkjai I-II.

Szergej egy aprócska szobában ül. Fogai között napraforgó héjat forgat, majd igazi cigány módjára – mintha csak az árokparton ülne – hegyesen és nyílegyenesen kiköpi… * Konstatálja, hogy nem sikerült beletalálnia a hamutálcába. Hmmm… nyílván nem csinálna ilyet társaságban. De [… Tovább]

Elbeszélés

Halász a hálóban

Vasárnap reggel hétkor, a Holdas templom előtt gyülekezett a megbeszélt időpontban az “Öt levelű lóhere”. Az időpont nem feltétlenül abszolút értelmében veendő, hiszen az imént említett klán három lányból és két fiú tagból állott, szigorúan zárt rendszerben működve. Tény, hogy [… Tovább]