Vers

10. STÁCIÓ

* Fázom, lelkem vetkőztetted meztelenre, szögeid szaggatják húsom. Letépted álcám, múltam meztelen, bújnék hozzád, így piszkosan, véresen. Fázom, kioltottad tüzem, a parázst taposod, keresztem törött vállamra rakod. Metsző hideg jeges szél vág arcomba, cipelem magam, s téged, fel a dombra. [… Tovább]

Vers

holtpontban

hangyányit aludj szél fagya b?gjön nyersen ne rogyj a hóba ne tégy úgy mint Isten   hangyányit aludj szél fagya b?gjön nyersen ne rogyj a hóba ne tégy úgy mint Isten   varkocs szakállad hajad zúzmara liget olajos a lámpa [… Tovább]

Vers

Peripetia

 Lobbanékony álomért kapott kétsíkú vágy vagyok, gyakorlott „viselem”, untig próbált füstös epizód,   kitalált zűr, verekedés, kifosztott városszéli bolt.   Strukturált zsákvászon, játék, zsargon, csel, pótlólag sulykolt járatlanság, tagadás és felelj.   Szemfedél csipkéje, gúnykacaj, refrén, párhuzamra összegző te,  vagy [… Tovább]

Elbeszélés

Mikor útjára indít II. rész

Nyolcszáz lépés III.       A remek, rengeteg es?t hullató kés? tavasz igazi látványossággá növesztette a kertek dísznövényeit. Errefelé ritkán n? páfrány bokornagyságúvá, de igazán a feny?félék új hajtásai árulkodnak a számukra oly kellemes id?járásról. Bevallom, még ma is [… Tovább]

Vers

Madárlátta

    Madár látta, főleg az, ahogyan dolgozni sietett a kert alatt, aztán ráfordult a sínre, s mint madárijesztő billegése, éppen úgy ment rajta, én meg elbotlottam az árokpartba, és akkor már tényleg csak a madár látta, de nekünk, amit [… Tovább]

Vers

Főnix

Ki élemedett korban elhiszi még a szirének hangját, az várja a hajnalt, vágya nem csillapul, tüze se lankad. Emésztő láz gyötri szomjazó szívét.   Miért sújtana le rá vád, s ítélet, mert bejárja meghódított bérceit, hol a magasság szédítő fényben [… Tovább]

Kisregény

Melyik élet? – 7. rész

  Hétf?n megindult Erica felé a szeretet áradata, folyamatosan csöngött a telefonja. Mindenki rohanni akart, hogy meglátogassa. Nem érezte még elég er?snek magát ehhez, így megállapodott a társasággal, hogy hétvégén összegy?lnek, és elmesél mindet. Hét közben többször jött érte Anna [… Tovább]

Vers

Egy agyaggalamb hallucinációja

    borjadzik az ár               jéghegyet    s mint megcsapolt erek    szivárognak el a kék gleccserek              s én csak csepp             a szivárgásban  feneketlen malmába zuhanok      az anyaméhben               mély sötétben             pusztít a kis homoki cápa  testvéreket öl a báty   s a léha szülő              gyilkost szül ő             elevent  tarantino kutyaszorítóban              táncoltatják született gyilkosok             eleget     és [… Tovább]

Vers

ÉLETKÉP, ÜNNEPEN

A képen látható kerámia Gorka Géza munkája. Áldás legyen rajta!     Karácsony még csak hagyján, de  az a halsütés!   Pikkelyni hovatartozásokat, perdönt?nek ismerni el, összebújásokat, f?zés-sütésbe burkoltan jól összeveszni? Na ez az! Nehezen viselem.   Mennydörgök gáz-platni el?tt: [… Tovább]

Vers

HOL AZ A DAL

Álmom elém hozza, látom. még a dalt is épp’ úgy hallom. Ahogy régen, ma is éppen az ? hangján zeng az ének. Kicsi vagyok, kerek szemmel ott ülök most vele szemben. Felébredek, nem szól a dal. Abbahagyta nagyon hamar.   [… Tovább]

Elbeszélés

Titok és átok I. rész. Miss Quijote

Nem könny? kezd? tanárnak lenni. Garai Etelka lehuppant a buszmegállóban egy padra. Holtfáradtnak érezte magát, kimerítette a mai, kissé eseménydús nap. A vezet?tanácsi gy?lésen, melyen meghívottként volt jelen, egyedül maradt tapasztalt kollégáival, volt tanáraival és az igazgatóval szemben. Sohase volt [… Tovább]

Egyéb

Szergej szilánkjai V. rész

Szergej egy aprócska szobában ül. Fogai között napraforgóhéjat forgat, majd igazi cigány módjára – mintha csak az árokparton ülne – hegyesen és nyílegyenesen kiköpi. Konstatálja, hogy nem sikerült beletalálnia a hamutálcába.*                                                            Don Allum   Szergej sokat gondol mostanában [… Tovább]

Vers

Virágra nem futja már

Mert virágra nem futja már (- kerülve jó bor a tegnapi kenyérre) „alig-látó” gyertya fénye mellett            az emléknek ölelve mosolyát   Kibontva apró aranycsomókat mit csókjai kötöttek a téli ablakon át fázó ujjakkal jóles?n nyújtózom megfoltozom a benti éjszakát   [… Tovább]

Vers

Gondolat-kehely

Gondolatban írom neked, mit a gondolat rejthet csak el, s a gondolat fonalából vágott bet?kkel fényed lapomon énekel.   Kehelybe öntött indulatom forró gondolatok tüzes itala, s a gondolatból szület? varázsban megszületik bennem a látszat valósága.   Gondolatom templomába zárom [… Tovább]