Kőmüves Klára : Jelentelen

 

 

Vajon mikortól hittél abban, találhatsz nálam jobbat?

Vajon hányszor kerestél mást, s ha jött a szombat,

jöttél éppen úgy, mint annyiszor előtte?

Nem vettem észre, testem csak megszokás ölelte.

Pedig gödörig esküdtünk titokban,

nem hittünk a mással holnapokban.

Úgy jöttél mindig, mint szorgos, iskolába igyekvő diák,

aztán többé nem voltál  jelen, csak az igazolatlan hiány,

nehezen értettem meg; ott én nincs, ahol te vagy,

mert éppen úgy szeretteted magad,

viselni azt nem bírja gyönge női váll,

teherré váltál önmagadnak  is, nem nekem csupán.

Most aztán tényleg ott vagyok, ahol te nem vagy,

s te éppen ott, ahol nem él remény,

átkosan talán, de józan jegyed, ha voltam,

így akartad, lehorzsolódtam én.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.01.03. @ 10:08 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 685 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))