Fordítás

Hermann Hesse : Kék pillangó

Hermann Hesse   Kék pillangó             Koosán Ildikó fordítása    Röpköd egy parányi kékség Összefogózva a széllel, Egy gyöngyházfényű szépség, S csillogva, villogva vész el. Szempillantásnyi, s ellebeg   A szélfútta fényjel, Látom, a boldogság integet, S csillogva, villogva, vész [… Tovább]

Vers

Te vagy

(Salvador Dali festménye) Te vagy nekem a suttogó világ,az egyetlen teljesség,és a bennem tornyosuló összevisszaság. Hiányod vad lobogása éget,elárvult lelkünkben meghunyászkodik a sírás,míg rejtőző tarkómra leheleda tompafényű holdcsipkéket. 

Elbeszélés

Facebook — 6.

   „Az ember néha éppen azon az úton találkozik a végzetével, amelyen el akarja kerülni.” Jean de la Fontaine        A szomszédok által csak Bözsikeként ismert Vass Erzsébet részletesen elmesélt mindent a gyorsan kiérkező rendőröknek. — Ez nem [… Tovább]

Vers

Kövér a csend

Kép: Internet     Kövér a csend közöttünk…szerelmes szavunk rég elfogyott,pompázó muskátli helyettjégvirág díszíti az ablakot.Kövér a csend közöttünk…fájnak az elfagyott sebek,néma ajkunkon a sok miértvérző kérdő jelet hebeg.Kövér a csend közöttünk…elkopott, mi hozzád kötött,fényünk selyme szétmállott már,s élünk egymás [… Tovább]

Vers

Lélektani folyamatok

Mikor első nap rózsát léptem, lábam elé borult a férjem.     Mikor első nap rózsát léptem, lábam elé borult a férjem.   Másnap mondta, dolgozni fáradt, és dicsekedett fűnek-fának.   Hogy ő nyerjen, ne az enyészet, piacra vitte az [… Tovább]

Vers

Emlékhalmazok

2015.10.31. Kép: Horváth Zsóka felvétele       Anyám utolsó cigarettacsikkje, botok, injekciós tűk, ampullák. Apám számtalan sok szemüvege és fájdalom elterelő pirulák. Kicsi helyen elfért kedvesek, könyvek, képek, apróságok – egy pince mélyén fekszetek, emlékként velem maradtok. Hol lehettek [… Tovább]

Vers

Kielégülésig…

Parafrász* Fejünkön találta a szeget Kielégülésig Beverte   Beverte S eperízű óvszeren Kimérte Hogy a világ Másik  felében Ami él és ami áll Csupán felesleg És hagyni kell Hadd „kérődzzön  a sok **** a szingliadón” Míg elernyed ________________ * Kattints! [… Tovább]

Egyéb

J. fest

Leül az állvány elé. Üres vászon. Még nem mozdul. Kavargó lehetőségek közt mérlegel. A táj megadóan áll. Viharfelhők dühével csap vászonra a születés. Vonások harca. Siker érik, kígyó sziszeg. A tér-stílus biztos fedezékben: bevett, szokásos. Vonások közben tetszésvariánsok: félrebillenő fej. [… Tovább]

Vers

Percmorzsák

Éjszaka, percmorzsák,lángoló szenvedély.Már tűzparancsra vár,hogy hős, vagy szent legyél.   Az éj lopva hull rád,ágyat vet minden perc.Kenyér ízű csókbanIsten teste lehetsz.   Tűzvihar ölelés,húsba vájt monogram,elvetett reményekégi lábnyomokban.   Közeleg a hajnal,valahol már vetnek.Felélted morzsáitpercnek, szerelemnek.

Vers

Pillanat

Próbáltad már megfogni a pillanatot? Mikor tenyeredben érzed – már halott. Máskor meg azt tapasztalod, hogy beleragadtál. Az már egy másik pillanat – megint becsapott. De majd most… Most boldog vagyok – gondolod,  miközben sunyin ott vigyorog a sarokból a [… Tovább]

Vers

Perpetuum mobile

Perpetuum mobile                          Koosán Ildikó     kékségspirál dúsult fel a térben, a víz és az égbolt ölelkezett; messzire nyújtózó táj a fényben, s mikor az alkonyat megérkezett   a vízfelszín kifúlva adta át magát a csöndnek, nem így [… Tovább]

Vers

Ugrás a mélybe

Ha görcsös kezedtől reccsen a korlát,s retinádban még vibrál a múlt,összegyűrt boríték bélyege a szádon,kaszálatlan mezőkön burjánzik az út,akkor engedd szabadon kéreg alól sikoltó lelkedet,s legyél lepkék szárnyába színt szövő hajnal,melengesd a kényszertől nyirkos szívedetegy álomból fogant madárdallal!    

Vers

Hozzá(d)

Húzlak, taszítalak, vonlak magamhoz, a táv köztünk csupán másfél méter hossz; a fényévek mégis szégyellik magukat, bolygótávolság fényében árnyad ugat. Ne félj mégse tőlem, érzékies szeretőm, csipkés homály lebeg körbe engem sejtetőn ott, ahol tudom ki vagyok, mit akarok, szikrámon [… Tovább]

Vers

Jégbe zárva

MésziFotó: Jégbe zárva     még tél és fehér mindenüttőszbe fakult szerelemelvermelt vágyakfaggyal ölelkező ágakmerengéssel teli sötét éjszakák  a bimbó fakadásról álmodikszellősimogatást remél a tájjégbe zárt szívem várja így– mielőtt meghasad –a kiszabadulást

Vers

Gondolathárfáim

Nélküled kihűlök, mint gazdátlan párnák, gondolathárfáim csak rólad zengenek. Álmodó szemeid csillámló tengerek,                                   szívemnek rozsdálló ajtaját kitárnád.   Szilaj lelkem futna már boldogan [… Tovább]

Vers

Lélek s test közt

  Gyónni, áldozniadd meg énnekem,Rád vágyakozniminden pénteken. Veled álmodnikijózanító,hullámok hátánkifeszülő tó. Vízen is jártál,úszni sem tudunk,mindig ránk vártál,s nem hozzád futunk. Ez hát szomorod,titkod sejtem én,Te már tudtad ezta legelején. Vissza nézni kár,volt is, lesz is bú,míg lélek, s test [… Tovább]

Vers

Egyensúly

Füvek és szelek, ablakredőnyök beleremegnek. Fekete szobámban kiegyensúlyozódik az álmom, az időt megtöri újra és újra beállított ébresztőm. Míg felhergelt biztonságom hullámain Te érkezel, valóságok elérhetetlenségéből leszakíthatóbb lesz egy-egy álomszakasz – kint füttyös lombtalan ágon vihar zenél – nyugalmat érlel, [… Tovább]

Vers

Rémálom

  Lágyan csacsogó  picike patak kövein apró vízirigó futkos, műlégy röppen, pisztráng suhan. Tökleveles partján bájos tündér lebbent elém ledér ruhában. Arany hajzuhatag, hosszú szempillák boci szemekkel, és darázsderék hosszú combokkal. NE MÁR! Mit keres egy Barbi pisztrángos álomban?   [… Tovább]

Vers

Próbára teszem…

Próbára teszem a verset,egy felhőbe rejtem bele,így úszom messze vele,próbára teszem a lelked,vajon velem együtt rezzen-e? Próbára teszem a kincset,egy kis tűztaréjra fűzöm,a lángot egyre tűröm,próbára teszem a szíved,és ha jéghideg, messze űzöm. Próbára teszem a lantot,ami ajkad mélyén pihen,halljam, [… Tovább]