Müller Henriette Annemariet : üzenet a kedvenc egzisztencialistádtól

keresem a lényeget
az esszenciát az értelmet
de csak hűlt helyét találni

az orgazmus utáni ürességben
sem találom magam
keresem istent de elszökött belőlem
s előlem szalad

tompák a hangok
a fájdalmak is érdesek
nincsen rájuk ír és nincsen méreg
kong a szív és az agy nyughatatlan
ezerszer újra lejátszódik az élet-film
de mindig más a végkimenetel

elkárhozom üdvözülök
szerre egymás után
majd mind egyszerre
veletek

rég elhervadt szerelmek illatát
érezni a csípős téli levegőben
megint magamra maradtam

ő meg itt ül a sarokban vár
valami kis szikrájára a szeretetnek
értelmetlen várakozás

elmúltunk
már csak egyre halványabbak leszünk
a vér nyálkás
fel kellett volna mosni miután
kivágtad a szíved
most már elrohadt a lefolyó

kiáltanék de túl fáradt
a lelkem hozzá

elengedem inkább
kifolyik a kezem közül
elsötétül
de talán majd ha bekékült
véraláfutásom el nem évül

megpróbálom még egyszer
Legutóbb szerkesztette - Müller Henriette Annemariet
Szerző Müller Henriette Annemariet 0 Írás
Müller Henriette Annemarie, 21, bölcsész, talán filozófusnövendék és önképző költőtanonc kedvenc szerelmes verseim: Szabó Lőrinc -Semmiért egészen, T.S. Eliot - The lovesong of St. Sebastian "ars poeticám": so you want to be a writer? Charles Bukowski if it doesn’t come bursting out of you in spite of everything, don’t do it. unless it comes unasked out of your heart and your mind and your mouth and your gut, don’t do it. if you have to sit for hours staring at your computer screen or hunched over your typewriter searching for words, don’t do it. if you’re doing it for money or fame, don’t do it. if you’re doing it because you want women in your bed, don’t do it. if you have to sit there and rewrite it again and again, don’t do it. if it’s hard work just thinking about doing it, don’t do it. if you’re trying to write like somebody else, forget about it. if you have to wait for it to roar out of you, then wait patiently. if it never does roar out of you, do something else. if you first have to read it to your wife or your girlfriend or your boyfriend or your parents or to anybody at all, you’re not ready. don’t be like so many writers, don’t be like so many thousands of people who call themselves writers, don’t be dull and boring and pretentious, don’t be consumed with self- love. the libraries of the world have yawned themselves to sleep over your kind. don’t add to that. don’t do it. unless it comes out of your soul like a rocket, unless being still would drive you to madness or suicide or murder, don’t do it. unless the sun inside you is burning your gut, don’t do it. when it is truly time, and if you have been chosen, it will do it by itself and it will keep on doing it until you die or it dies in you. there is no other way. and there never was.