Vers

Flor d’ Luna

      Feltépett légrétegekben élsz,   sírig síró éjjelekre vágysz,   átszelsz ónezüst tengereket,    sorsvonatok fülkéiben hálsz.       Züllött csönd ült a Nap elé,   ágas-bogas, ám lombtalan,   de érzem mézes illatod,   meghallak szóval [… Tovább]

Elbeszélés

Facebook —7.

Befejező rész     „Az ember néha éppen azon az úton találkozik a végzetével, amelyen el akarja kerülni.” — Jean de la Fontaine —     Bori lassan tért magához a homályos, nyirkos helyiségben. Szédült, egészen kába volt, nem emlékezett [… Tovább]

Tanulmány

Őseinkről mesél a csodaszarvas 2/1

Ha van mitológiai állat, amelyhez kötődünk, az a csodaszarvas. Ám egyesek azt állítják, hogy a krónikásaink az Árpád-ház jogainak igazolására másolták össze innen-onnan. Vajon? A csodaszarvas 1.   A szarvas agancsai már ősidők óta kiemelték a „hétköznapi állatok” sorából és [… Tovább]

Vers

Csak úgy…

Feladni elvet  – mit zendülő vér, vágy, ideg és agy égi pályáin beléd vésett -, elvtelenül lehet. Ahogy hitet is csak hitetlenül.  Megcsalni szerető Kedvest – lelkedből fakadót, kínnal, gőggel megkísértetten, mikor gyönyörrel rág az éhség, mint a féreg -, csak megcsalatlanul.  Eldobni nőt – a legdrágábbat, ki önmagává tett, s [… Tovább]

Vers

Álmaim szabadok

Festmény: Kovács Emil Lajos   lenyomnak erősek szuszt is alig kapok – ereimben a vér tétován ácsorog folyjon-e tovább kell-e még szenvedés – már csak az álmaim szabadulnak néha Földtől el szárnyalok hátukon érni el amit én akarok…     [… Tovább]

Egyéb

Helyszíneken – Ajánló

Ajánlom figyelmetekbe tavaly megjelent novelláskötetemet. Ajánlom figyelmetekbe tavaly megjelent önéletrajzi jellegű novelláskötetemet. Egy kicsit szépirodalom, egy kicsit krimi. Lehet, hogy egyik sem. Döntsétek el, lehet-e besorolni bárhova is.   http://undergroundbolt.hu/helyszineken      

Vers

Perpetuum Dolor(um)

    gyógyszeres mámor mögé bújt a tudat  a lüktető fájdalom folytonos csupán gombócba tekeredett izomrostok halmaza vagyok az értelem a gócpontokban lakozik a mozgás illuzórikus csak a bánat kimerevedett képkockái élhetik meg az örökkévalóságot gloria in excelsis Deo a [… Tovább]

Vers

Édenben

    Kukac vetül a fában, perceg picinykét, rág a szája,mohón lubickol dölyfösen a nyű kérges fatörzsvilágban.S miközben arról álmodik, hogyan lelt itt paradicsomot,az éden fája rágása nyomán haláltusát zokog.

Vers

Mécsesek

    Mécsesek fénye lobban,akár a lélek lobbanásai.Fáradt viaszcseppek,emlék-mosolyok közöttnémán ülve, fáj a szemem. A kőpad hideg,vacog a hiányod.Kereslek, a képzeletlát téged. Téged,emlék-mosolyok között. “Kikönyöklök a szeles csillagokra” Kikönyöklök,látlak. Látlak afelhők között. Remegneka mécsesek. A mécsesekfényéről mit meséljek? Fáj a szemem, nem [… Tovább]

Vers

Támpontok

    Kimentettél bús magányom romjai közül és magadhoz emeltél. Kimentettelek bús magányod romjai közül és magamba zártalak. Szédült lelkünk karöltve ropja vad táncát múltunk torzói fölött.      

Vers

Vártalak

( Kép: amigo – Ölelés ) Vártalak, mint a székre tett ruha, lassan átöleltél te és a sötétség, majd megnyílt lelkem bezárt kapuja, és nem maradt már semmi kétség, lettél életem Fény misztériuma.  Nincs már meg az a jegenyesor, hol [… Tovább]

Vers

Nagyböjt

A lélek alázatos készülése a feltámadás hívő ünnepére, mikor a tavasz nyíló kihívást ad a fakadt fényre igyekvő virágnak, mikor a rügytelt világban az ember szíve zöld ritmust ver a szerelemmel, s a messzi égre kéklő jeleket vés a lemondás [… Tovább]

Vers

Tisztult szemmel

    Csitult a csömör,a vihar elült –s a göndör gödörelásta magát.Így óvó földkénthegedült nyugvó zenét,nem hallotta a Külidült,recsegő szavát – s a föld csak  termett tovább,majd szívével festetteát az éjt –   mely csapzott,Nap által cibált verébfiókákraköpönyegként adtaében leplét,redőiben [… Tovább]