Bakos Erika : Vártalak

( Kép: amigo – Ölelés )

Vártalak, mint a székre tett ruha,
lassan átöleltél te és a sötétség,
majd megnyílt lelkem bezárt kapuja,
és nem maradt már semmi kétség,
lettél életem Fény misztériuma. 

Nincs már meg az a jegenyesor,
hol sétáltunk összebújva régen,
vágyunk minden megélésekor,
megszelídültünk az összes őrültségben,
s ránk hajoltak a fák holdtöltekor.

Ma árnyék-hajamban fekete szalag,
nem látja csak a csendes magány,
sóvizes ingem testemre tapad,
nehezen cipellek a lét hajnalán,
s tövisedből csorgó vér rám ragad.

Legutóbb szerkesztette - Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.