Leül az állvány
elé. Üres vászon.
Még nem mozdul.
Kavargó
lehetőségek közt
mérlegel.
A táj megadóan áll.
Viharfelhők dühével
csap vászonra
a születés.
Vonások harca.
Siker érik,
kígyó sziszeg.
A tér-stílus
biztos fedezékben:
bevett, szokásos.
Vonások közben
tetszésvariánsok:
félrebillenő fej.
Árnyalatai
magyarázzák
a kéket, sárgát.
Magába révül,
távolodik a
kiszolgáltatott táj.
Legutóbbi módosítás: 2016.02.12. @ 13:19 :: dudás sándor