Nagygyörgy Erzsébet : Gondolathárfáim

Nélküled kihűlök, mint gazdátlan párnák,
gondolathárfáim csak rólad zengenek.
Álmodó szemeid csillámló tengerek,                                  
szívemnek rozsdálló ajtaját kitárnád.
 
Szilaj lelkem futna már boldogan hozzád,
éjfélkor csendesen beszöknék álmodba,
mint egy epekedő és gyengéd vágybomba,                  
testemet örökké égő lázba hoznád.
 
A magány megkísért, de szemből ölni fél,                           
s ha nem lehetsz enyém, a szívem búskomor.
Sorsom egy szép napon majd hozzád úgy sodor,
mint színes levelet a langyos őszi szél.
Legutóbb szerkesztette - Nagygyörgy Erzsébet
Szerző Nagygyörgy Erzsébet 168 Írás
Kedves Szerkesztőség, és Tagok! Köszönöm a bizalmat, és igyekszem rászolgálni. Irodalmat kedvelő, verseket írogató, ember vagyok. A lírai hangvételű írások állnak közelebb hozzám. Szeretem érezni, ahogy a vers homokszemei peregnek az ujjaim közül... Nagygyörgy Erzsébet