Vers

NÉGY GYERTYA

Advent négy hete…     BÉKE harmóniája ringat csendesen imára kulcsolom kezem, didergő fényben átnézek az éveken óvjon, formáljon kegyelem.   A HIT lángja meggyújtja Advent gyertyáit fölemeli holnapunkat, elindítja szemeinknek sugarát Glória, oltáráldozat.   REMÉNY árasztja el kitárt lelkünk [… Tovább]

Vers

esikise

esik, aminek esnie kell, esik, ami egyszer elindult, nincs ami feltartsa, essen hát, ami esend?, hulljon csak le mielébb, jajj, aki alááll, jaj neki; lehet, miatta-érte esik, most mondjuk sorsnak, hogy beletrafál? – nem is szél viszi – menne más [… Tovább]

Vers

Ha hó

    felőled más a szél hosszú lelked hajadban hordó semmi nem remény “furcsa körbeforduló táncot” jár holtában el a vad a kundalíni kígyó fejénél vissza mi marad fehér zsebkendővel érintenél   hátadon hajad fehér mágia fehér lapon fésűm elakad [… Tovább]

Vers

félbehagyott tanácsok

          szerelmes voltam, lángolt a világ, papírra vetettem, mennyire bánt, mér’ nem érez így az egész világ s azt mondtad, velem, ne kukoricázz, szóismétlésekkel ne operálj;   sebet szereztem, jaj, mennyire fájt, mekkora h?s voltam, szótlan [… Tovább]

Egyéb

Szubjekt III.

Szigorú irodalmi igénytelenséggel wordbe rótt élménybeszámoló egy harminchat órás nemalvás után.       Délelőtt felhívtam Jolit, és mondtam, hogy háromkor indulok érte, csak semmi vonatozás, térdelő rajtban várjon a lépcsőház előtt, mire odaérek. Ehhez képest, amikor a hozzájuk vezető [… Tovább]

Hírek

Bethlen Kata (Árva)

“Oh Uram, vajon lengedez? nádszál ellen kelnél-é ki és megszáradott falevelet gyötrenél-e, vajon megemészt? t?z lévén száraz pozdorjával mennél szembe? Ilyen vagyok én Te színed el?tt.”   Árva Bethlen Kata írónõ 1700. november 25-én született Bonyhán. Apja, Bethlen Sámuel az [… Tovább]

Vers

A leskelődő panasza

A legszebb, amit eddig láttam, az éjjel titokban vetkőző férfi, ahogyan az éjszaka derengő fénye megbotlik az izmain.   Az elme kulcslyukán át, a titkos vágy meztelen csendjében láthatóvá válnak a lélek kontúrjai, olyankor a legerősebb a kényszer, hogy mindent [… Tovább]

Vers

mondd tovább

…lila a négy gyertyám…   mondd halkan hangodat majd a hulló falevelek görgetik tovább mondd csendesen mezítelen fák ágain csak a varjak hangosak már mondd miért szökdécsel lilában a gyertyaláng mondd kiért didereg az eresz alatt a napsugár mondd tovább [… Tovább]

Novella

Szakítás

Nem árt meggondolni, mi módon lépünk ki egy kapcsolatból … – Miért? – Nincs rá magyarázat. Egyszer?en, csak. Mért akarod megnehezíteni magadnak? – Tegnap éjjel… öleltél, csókoltál… Hazudtál. – Már vacsora közben meg akartam mondani, de… finomat f?ztél… – Finomat [… Tovább]

vegyes

Tengerek szirtje dúlt anyaöl

és akkor megvilágosultunk m?t?lámpa   Mottó: “a vízb?l kilépve dermedten, ázva, fogaim koccantak, és arcomba csapott a szél, pofonütött térít?n,” Rózsa Ibolya: Még el sem mentél magzatvizünkbe a szerelem vezetett két árvuló testbe öltött lélek kézen fogva testtájainkat szeretett ahogy [… Tovább]

Vers

miről beszélsz — 629. —

áldásról beszélsz az ajándék áldásáról az áldás ajándékáról ezenfelül adományról nem adóról   áldásról beszélsz, az ajándék áldásáról, az áldás ajándékáról, ezenfelül adományról, nem adóról –   majd újrakezded, és áldásról beszélsz, az ajándék áldásáról, az áldás ajándékáról,   soha [… Tovább]

Vers

Megérkezésem Budapestre

  1.   Budapest, Nyugati pályaudvar felé   Gyakran zötyögök ily ócska, kopott vagonban, mely komoran e szürke városba lépked. Rám néz egy fal, szemétb?l is nagy halom van lábain, melyet moha és zöld penész lep.   Lassan a mozdonytüd? [… Tovább]

Humor

Érzékelések rabságában

(Fontos kiemelni, hogy ez a pamflet Condillac: Értekezés az érzetekről című munkájához kapcsolódik, a szenzualizmus témaköréből merít.)   A normák tisztelete   Ahol felfeslik a szerénység és az alázat, ott aztán betódul a tévedés. Ugyanakkor kizárólag ezen erények gyakorlásából nem [… Tovább]

Egyéb

Levélféle Apámhoz

Most azt mondod, tudsz róla. Ti, ott fönn, mindenről tudtok… *     Régen találkoztunk, Édesapám. Tudom, hiányzott nekem is, neked is, hogy sokáig nem jártam feléd… Még a nyár elején, június havának huszonnegyedik napján találkoztunk, amikor a harminchetedik évfordulója [… Tovább]

Vers

Gyász

  Gyász   Szakadt szíve a mélységbe tántorgott, lelke-elméje bús csatákat vívott. Keser? társtalan gyász omolt Rá, s csak az istenek zenéje éltette.   Nem mondott semmit, ha szólt is, keveset. Tépett gondolatok sora nem olvadott össze eggyé teljesen. Zárt [… Tovább]

Vers

vakok voltunk

Halk és nesztelen a táj,a gonoszok is idegy?lnek,a föld illata keser? már,ha folyton bottal ütnek. Vannak és voltak tragédiák,felesekkel gondot ?znek,mikor a szerencse nem házhoz jár,benned a gondok elmerülnek. Mi most a t? hegyén táncolunk,vakok voltunk, esztelenek,nekünk mások mást mutatnak,a [… Tovább]