Ács RIchárd : vakok voltunk

Halk és nesztelen a táj,
a gonoszok is idegy?lnek,
a föld illata keser? már,
ha folyton bottal ütnek.

Vannak és voltak tragédiák,
felesekkel gondot ?znek,
mikor a szerencse nem házhoz jár,
benned a gondok elmerülnek.

Mi most a t? hegyén táncolunk,
vakok voltunk, esztelenek,
nekünk mások mást mutatnak,
a szavak már nem meztelenek.

Legutóbbi módosítás: 2010.11.28. @ 12:13 :: Ács RIchárd
Szerző Ács RIchárd 79 Írás
1989 január 22 én születtem Budapesten,zsenge koromban úgy tizenhét tizennyolc évesen azt hittem tudok verset írni mára már rájöttem hogy ez nem igez