Szerelmes reggel
* halvány napsugár rajzolja ránk a reggelt fák lombjai közt surranó árnyakat kelt szobádba kúszva arcodra simul lágyan takaród ledobva nyújtózol álmosan karod ölel benne a forró éjszaka varázsol újra s újra bőröd illata kezem játszik testeden kezed simogat [… Tovább]
WAKÁK PASZTELLBEN II.
(Ezúttal Szabó Aidával és (az utolsó) Jager-Lucával) Várták az es?t egy hónapon keresztül, már szinte aszály… aztán kapták az áldást elegük lehet talán Vendégsereg száll a madáretet?höz téli idill kép a varjak véleménye más s ennek nagy hangot [… Tovább]
Kezed
(Anyámnak) Már reszket a kezed, s én csak ízlelgetem mozdulataid kanálnyi csendben, hogy gazdagítson. Lelkedből merítek erőt egyetlen könnycseppben. Elernyedt évek ujjaid hegyén. Már kétszer fogsz, hogy megtarts magadnak, hogy soha többé el ne engedj, ha menned kell. [… Tovább]
Szavak
…Csak nézlek, szemedben keresem magam lelkem kutat egyensúlyozik könny közé szorult az éjjel észre sem vettem te soha nem változtál én lettem más elenyészett mondat torzult érzelem részese egy hazug világnak elakadt lélegzettel csak nézlek szemedben keresem magam
Törpefenyők III.7. – King Zsigmunt
Noémi megkezdi a tanítást, nem könny? alkalmazkodnia az amerikai iskolához, ráadásul az igazgatón? jelleme… Még az elején kommunista propagandával gyanusítják. King Zsigmunt Amikor másnap benyitott a tanáriba, BB köszöntötte nagy hangon: – Long live, King Zsigmunt![1] Noémi els? pillanatban [… Tovább]
A lány (4.fejezet)
Naplóbejegyzés 1993. dec.12. Mostanában sok drámát olvasok. A kedvenceim a század eleji spanyol m?vek. Annyira más világ. Szívesen bekérezkednék oda. Talán egyszer én is írok egy drámát. Azt hiszem, a lányról szólna. Más úgyse jutna az eszembe. Ma [… Tovább]
Jóságpersely
Messze Napkeleten, az öreg hegyek ölében, mélyen az erdő rejtekében, volt egy picike falu, talán százan, ha lakták. * Az itt élők mindennapja nem sokban különbözött a környező vadon állatainak életétől; az idejük nagy részét az [… Tovább]
Vakablakaink
Egy baráttal való beszélgetés nyomai… I. Este behúzom a zsalugátereket, lefekszem a sötét szobába. Reggel felébredek, kinyitom a zsalugátereket. A szoba megtelik fénnyel, kiszökik a sötétség. Mintha elnyelné a fény a sötétséget. Erősebb a fény. (Ki látott már [… Tovább]
Vandra Attilának ajánlom: A Mikuláscsavar, melyet magam gyártottam — 634. —
Egyik írótársam próbálkozott meg – azt hiszem sikertelenül -, írásaim szerkezetének tanulmányozásával, ám semmire nem jutott… * /Apropója: Vandra Attila hozzászólása — Friedmann Ilus című írásomhoz — „#11 Vandra Attila, 2010. november 23. kedd, 18:06 Ahogy a vége felé [… Tovább]
Nagy(kabát)tragédia
* Két nagykabát akasztón lógva várja, hogy gazdája még felvegye magára. Közben évődve trécselnek a szélben, – Én – tudja -, Éván lógtam egész télen. Nemes prémem hattyú nyakát ölelte, szivacs bélésem testét melengette. A zöld lóden morcosan dörmögött, [… Tovább]
Ébredés
levélszemét n? a fákon írásom amit nem olvastál mert meg sem írtam tovább íródik benned vagy csak álmodom hogy írom agyagverandám faragott rácsain átjátszik a napfény ujja a hintaszéken olvaslak leped?nyi újság zsugorodik apró könyvvé s kiesszük a bet?ket villánk [… Tovább]
WAKÁ-K PASZTELLBEN
Dudás Sándor – Szabó Aida Waká-k pasztellben (Az els? három sort Aida írta, további kett?t én. Aztán váltottunk. Komoly versel?knek ajánlott!) Árnyékot rajzol jáspisarcú kerek Hold macska lopódzik csillagok fiadzanak lépteinek nyomában [… Tovább]
Kölcsön
vonszolja sovány magát évei arcának elmosódott hadátââ?¬Â¦ Látom naponta ?t, alig pislákoló életét. Megy még! Bírja lába, akarata, az er?s élni vágyása, vonszolja sovány magát évei arcának elmosódott hadát… Kötik még az élethez szálak, ? tudja, mik azok a [… Tovább]
Hatalmasak az óriások
Hatalmasak az óriások, velük küzdök szüntelen. Néha tévútra csalnak, a hazug most is névtelen. A testem ma is ágyra járó, fürdöm, alszom és eszem. Hiszik, a birtoklapon állok, dolgozok majd végig, végleten.