Nap: 2010.11.01.

A Hosszú jegyesség c. film apropóján   Ott – a lövészárokban – tenyeremben hordtam a szíved. Sebem lüktetése ütemet vert, mint mikor melledre simult kezem a fehér batiszt alatt. Fáj, ha rálépsz? – kérdezem, s te nem felelsz, csak mosolyod [… Tovább]

Földet sosem érintette lába, hajába szél nem kapott, szeme sem látta a Napot, végzete rá nagyot csapott.    (2005.02.04. – 2006. 01.23.) I.   Követ dobtak a család tükrére,  fénye ezer darabra robbant. Mondták: „Edward-szindróma”! Szúrtak, vágtak a szilánkok, égettek [… Tovább]

(Apám emlékére – Mirának) Csönd lehelt békét, álmosan billent az asztal. Körüle ásító purdé virrasztott meghitten a családdal. Az asztalfőn egy tányér üres volt megint – egy szék nem kelt el. Valakire vártunk mind, aki lélekben jött néha el.   [… Tovább]

  Ma éjjel a fázós lelkek gyertyalángnál melegednek, felsóhajt a bokrok lombja – két napja felakasztotta  magát egy nő-ismerős, azt hittétek, hogy erős, én éreztem, gyenge volt, vakmerőséggel vakolt jelmezt hordott állandóan; én hallottam a biztos szóban bizonytalan hang lakik, [… Tovább]

Hollótestű őszi hangok Tegnapi és holnapi harangkondulások feszítik a messzi végtelent, kútmély csend zúg az apró dombok közt. Meggyilkolt álmok suttognak… Nincs dal, nincs világ, ami elaltat, ami betakar, csak ez a MásVilág, csak ezek a kőhideg, alvó nyugalmak. Látlak… [… Tovább]

Kérünk, Urunk! Kérünk, Urunk!Könyörülj rajtuk, ott maradókon!Vedd le róluk a gyász terhét! Vígaszuk légy!Mert mint az ?si könyvek hirdetik: mi élünk! 2010. november. 01.  

Halottak napján mindig elmondom szeretteimnek – ne zárjanak sírba! Hamvaim szétszórja majd a szél,lelkem így könnyebben száll tovaNem leszek börtönben már soha!Lehull bilincsem – fáradt acél –Foglya volt az életem, s a cél,mit el nem ért küzdelmek soraHamvaim szétszórja majd a szél Azt remélem, [… Tovább]

ma ritkán koppan kövön térdem akik nem érintik a földet s akik kétlábbal rajta álltok akit ver s akin megtörik az átok akik járjátok hiszitek e völgyet akikben a fájdalom éled vágy és víg remények elválik az út az égi [… Tovább]

Hajnali rím pattan, megtörnek a fények,Álmok nyújtóznak az éjszaka derekán.Lassan ring az éter, zajlik benn a lélek.Aludj még pillanat, te könny? pihe lány Szürkéllik az utca, nem szól öröm s bánat,Harmat kavarog a jéghideg betonon.Képlékeny az égbolt, lelkek szaladgálnakMíg egy csillag [… Tovább]

hol az apám, ki nélkülem nem lenne azzá, akinek velem kéne lennie, hol van; nem mintha jó fia lettem volna, pedig csak egyszer hagytam magára, s azonnal meghalt, vagy bujkál azóta; csalódtunk mi egymásban éppen elégszer: elég ahhoz egy is: [… Tovább]